|
A legmagasabb szintű teológiai képzés Tarjányi Béla dékán a Hittudományi Kar életéről A Pázmány Péter Katolikus Egyetem legősibb kara a hittudományi. Az idei tanévtől Tarjányi Béla professzor tölti be a dékáni tisztséget. „Az egyház és az alapító, Pázmány Péter szándéka szerint a feladata: katolikus szellemiségű, legmagasabb szintű teológiai oktatás és képzés. Karunk ezt az örökséget kapta, s ezt a megbízatást kapja a magyar egyház vezetőitől.”
A katolikus egyház vezetésének szándéka szerint a teológiai kar – az egyetem egészével együtt – az állami egyetemekhez hasonlóan tudományos elbírálásnak vetette alá magát. „Ez a tanárokra, a tananyagra és a doktori kurzusokra vonatkozik. Gyökeres változást jelent annyiban, hogy eddig a legmagasabb szintű diplománk, a teológiai doktorátus egyházi belügy volt, mostantól azonban államilag és nemzetközileg elismert diploma, nemcsak az egyházban, hanem a nemzetközi tudományos világban is.”
Ez új feladatokat is jelent, azzal együtt, hogy az akkreditáció zökkenőmentesen sikerült a kar esetében. „A teológia és a hittanárképzés iránt az egyház szabad működése óta óriási az érdeklődés. Főiskolákon és más egyetemeken, sőt egyházmegyei kezdeményezések nyomán ugyancsak folyik hitoktatóképzés, hittanárképzés a különböző szinteken, bár kevesebb a katolikus iskolák száma, mint amennyi a végzetteket foglalkoztatni tudná. Korábbi reményeinkkel ellentétben a hitoktatás fakultatív, s így kevesebben részesülnek hitoktatásban a vártnál. A karunkon megszerzett hittanári diploma azonban mindenképpen rangot jelent, hiszen a hallgatók ugyanazoknál a tanároknál tanulnak, akiknél mások a teológiai doktorátust szerzik meg.” Több mint két évtizedes levelező oktatás után ma már nappali tagozaton is hosszabb ideje folyik a hittanárképzés, egészséges együttműködésben a katolikus egyetem más karaival. „Két alapvető gondunk van: a nálunk végzett hittanárok és teológusok nem pedagógus végzettségűek, ezért hátrányban vannak más tanárokkal szemben az iskolában. Az elkövetkező évek egyik nagy feladata lesz ennek megoldása. Másik gondunk: a karunk lelkét adó doktori képzésben természetszerűen kevesen vesznek részt, igy anyagi gondokkal is küszködünk, hiszen kizárólag a fejkvótából kell megélnünk. Minél többféle képzést adunk, annál többféle oktatót kell alkalmaznunk, ugyanakkor nincs igény annyi teológiai doktorra és magasan képzett hitoktatóra.” Klerikusok és a világi hallgatók egyaránt tanulnak a Hittudományi Karon. „A kispapok száma negyven esztendő óta nagyjából hasonló. Az egyes főpásztorok döntésén múlik, mennyi kispapot küldenek a budapesti Központi Szemináriumba, amelynek növendékei a mi hallgatóink. Negyven-ötven papnövendék és negyven-ötven világi teológushallgató mellett hat-hétszáz levelező tagozatosunk volt húsz évvel ezelőtt. Mára az arányok megváltoztak. A levelező tagozat mellett belépett a hittanári szak. Ennek hallgatói az egyetem valamely másik karán is végeznek párhuzamosan tanulmányokat.” A teológus szak egyszakos képzés. A negyven-ötven papnövendék mellett száz világi tanul, s mintegy százötven-kétszáz a hittanár szakosok száma. A levelező tagozatosokkal együtt összesen öt-hatszáz a kar hallgatóinak létszáma. Személyenként változó motívumok hatására jelentkeznek a világi hallgatók teológiai tanulmányokra. „A teológiai doktorátussal rendelkezők elsősorban teológiai főiskolákon, tanári pályán helyezkedhetnének el, erre azonban nincs túl nagy igény. Sokaknak örömet jelent, hogy teológiából a legmagasabb képzést nyerik el, s az egyház önmagára találása reményt ad arra, hogy tudásukat különböző helyeken kamatoztatni tudják. Jó lenne például, ha a katolikus média is alkalmazna olyanokat, akik járatosak a teológiában. Tömeges munkalehetőséget – be kell vallanunk – nem tudunk felajánlani a világi teológiai doktoroknak.” A hittudományi kar tanári kara régóta jól ismert. Az idei évvel azonban újabb oktatók nyerték el a nyilvános rendes tanári címet. „A tanári kar folyamatosan megújul. A közelmúltban három fiatal kollega kapta meg a nyilvános rendes tanári megerősítést Rómából és a püspöki kartól, olyanok, akik három éve kerültek tanszékvezető professzorként a karba: Tarjányi Zoltán, Puskás Attila és Rókay Zoltán. Fodor György – jó ideje a bibliai nyelveket oktatja — ettől az évtől kezdve kinevezett tanszékvezető. Ő képviseli azt a nagy múltú kari hagyományt, amelynek kiemelkedő alakja volt a század első felében Aisleitner József professzor, aki részt vett az ugariti nyelv megfejtésében is. A kar tehát folyamatosan magasan képzett, kiváló oktatókkal látja el küldetését.” Elmer István Fotó: Szigeti
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|