Fábián János halálára

Derűs lelkéért, műveltségéért szerettem. Az emberért – magáért. Nyitott szívű pap volt, európai jártas, egyházmegyéjében több tisztséget betöltő, de nekem mindig a szemináriumi elöljáró, az Egyetemi templom igazgatója Budapesten. Tehát az ifjúságom. Nagyon szerette az egyháztörténetet (ha jól tudom, ebből doktorált Bécsben) meg az értékes szakrális muzsikát. Vasárnap délutánonként a Központi Szemináriumban néhányan rendszeresen ott voltunk zenés programján. Ritka hanglemezek szólaltak meg a tű nyomán, ritka művek. Nála hallottam először Fauré Requiemjét, amelyről azt mondta, egyszer különösen emlékezni fogok rá. Sok különöset mondott remekművekről, élményeiről, amelyek a spirituális nemes selymébe, máskor kemény darócába öltözve borultak le a Szellem-Örök-Teremtő előtt.

És a gregorián! Latinul énekeltük a nagyszombati szertartást, ádventben az Ó-antifónákat.

Persze, azóta minden változott, a kár csak az, hogy sok minden meggondolatlanul kiseprődött. (Volt elöljáróm odaát már biztosan a legtisztábban tudja, minek kellett volna maradnia!) Afféle „koca-orgonistája” (is) voltam, főleg ádventi időben, reggelente hatkor. Kis szobámba két zörgőórát állított két tányérban, villával, kanállal. Nem ébredtem fel így sem. Aztán jött az ajtódörömbölés, a mezítlábra-cipőhúzás, ferdén igazodó reverenda-gombolás, meg jóanyám ajándék bekecse.

Istenem, miért ez jutott eszembe? Mert ezt is természetesnek vette a későbbi kanonok úr, kormányzó, aki utoljára (két éve?) is azt kérdezte tőlem, hogy még mindig olyan jó alvó vagyok?

Rómában, Assisiben zarándokokkal együtt lévén, a latin egyházi gondolkodásról mondott megfontolandókat. Erősítette bennem, amit mindig is szerettem…

János bátyám, kanonok úr, ha majd találkozunk, folytatnunk kellene, ami szépet tőled az egyházról tanultam. Egy kicsi asztalhoz ülve „elmondjuk” Abelardus énekét, s hogy csak ezért az „örök szombatért” volt érdemes a földön élni és „verekedni”. Addig várj rám, s a legszentebb Szeretet fényében füröszd papi arcodat.

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu