Humán Genom program VII.

Amikor VIII. Henrik angol király 1533-ban elhagyta feleségét, Aragóniai Katalint, hogy feleségül vegyen egy udvarhölgyet, Boleyn Annát (három év múlva lefejeztette s még négyszer nősült) Anglia elszakadt Rómától, és létrejött az anglikán egyház. A király legfőbb gondja a trónöröklés volt. A pénzügyi és erkölcsi csőd mellett ez késztette erre a súlyos lépésre. Nem volt fiú örökös! Nem is lett, Boleyn Annától született lánya, I. Erzsébet lesz az, akinek uralkodása alatt Anglia protestáns nagyhatalommá válik, és lerakja a gyarmatbirodalom alapjait. „Természetesen” a király is, mint minden férfi, a feleségét okolta azért, hogy nem szült fiút (illetve ebben az esetben Aragóniai Katalinnak született fia, de rögtön meghalt).

Mitől függ, hogy a születendő gyermek fiú lesz vagy leány? A genetika erre a kérdésre már régen tudja a választ. A petesejt és a hímivarsejt is a kromoszómáink, illetve a génjeink felét tartalmazzák. A kromoszómák alakjuk és nagyságuk szerint párokat alkotnak. Minden sejtünk sejtmagja 23 pár, vagyis 46 darab kromoszómát tartalmaz, s minden pár egyik apánktól, másik tagját anyánktól kaptuk. A huszonharmadik párt szex-kromoszóma párnak hívják. Ez a férfiakban XY, a nőkben XX. Az ivarsejtekbe a párokból csak az egyik kerül be, így minden petesejtbe csak Y szex-kromoszóma van, a hímivarsejtekben pedig, vagy X vagy Y, 50-50 %-ban. Egyetlen alkalommal, a petesejt felé, az embernél kb. 250-350 millió hímivarsejt indul el s kb. 6-8 órás „maratoni futóverseny” után a legfürgébb és legszerencsésebb hímivarsejt átadja az „apa” 23 darab kromoszómáját a petesejtnek. S ha ez X volt, akkor kislány születik XX, ha Y volt, fiú lesz az utód, XY. Ezért az egy évben megszületett gyermekek fele mindig fiú és a fele mindig lány, hiszen a véletlentől függött, hogy melyik hímivarsejt ért célba. (Ha pénzérmét dobálunk fel – sokszor – akkor is a fej vagy írás aránya fele-fele lesz. Ha kevésszer dobjuk fel, lehet, hogy mindannyiszor csak fej vagy írás lesz.) Így történhet meg, hogy egy-egy családban csak lányok vagy csak fiúk születnek. Az a nyolc-tíz gyermek kevés ahhoz, hogy a matematikai törvény érvényesüljön. A véletlennek nincs emlékezete (!) szokták mondani.

Tehát egy tízgyermekes – csak lányok – családban a 11. gyermek megint csak 50-50 % esélye van arra, hogy fiú vagy lány legyen. Aki figyelmesen olvassa a születési statisztikákat, felfigyelhet arra, hogy az elmondottakkal ellentétben évente kb. 52-53 % fiú születik. Ennek az az oka, hogy az a hímivarsejt ami az X szex-kromoszómát viszi kb. 250 darab génnel többet „cipel”, 22+X, mint az amelyik az Y szex-kromoszómát viszi. Így a maratoni távon, a petesejtig némi előnyt élveznek azok, amelyek az Y-t viszik, 22+Y. A hároméves gyermekek nemi aránya, már a matematikai modellnek megfelelő 50-50 %! Miért? Ha egy leánycsecsemőnek az egyik X-én hibás gén van (nem működik vagy rosszul működik) a másik X-én lévő jó gén helyettesíti a rosszat, s így a gyermek egészséges. Csak akkor lesz beteg ha mind a két X kromoszómáján ugyanaz a gén, ez igen ritkán fordul elő. A fiúnál ha az X-en lévő gén hibás az Y-on ennek nincs párja, s így a gyermek meghal vagy csak beteg lesz. Ezért veszítjük el a fiúcsecsemők 2-3 %-át, s ezért van az, hogy az X szex-kromoszómához köthető betegségek, hibás működések a férfiak között sokkal több van mint a nők között. Példa erre a vérzékenység vagy a színtévesztés itt a nők-férfiak aránya 0,5-8 %. A leghíresebb ilyen öröklésmenet Viktória angol királynő fiú utódai között megjelenő vérzékenység. Mindnyájan a hibás gént az anyai X kromoszómával kapták, hiszen az apjuktól az Y kapták. Az utolsó orosz cár kisfia is vérzékeny volt, az édesanyja Viktória királynő unokája volt. Időnként az újságok hírül adták, hogy Kínában kivégeztek embereket nőrablásért. Miért akartak így feleséget szerezni ezek a távoli vidékeken élő parasztemberek? Kína már régen a túlnépesedés gondjával küzd, egymilliárd-háromszázmillió lakosa van. Ezért már több évtizede megpróbálták megállítani, illetve mérsékelni a népesség növekedését, ez sikerült. Milyen áron? Adminisztratív intézkedéseket hoztak, hogy a családokban csak egy gyermek lehet, vidéken kettő. Ha több gyermek született, azt fizetéscsökkentéssel, lakáselvonással stb. büntették. Vidéken ahol a fiú mint munkaerő igen jelentős, s ő viszi tovább a család nevét, s neki illik gondoskodnia öreg szüleiről (nyugdíj nincs) „csodák-csodája” az első gyermek igen sokszor fiú lett!! Ez oda vezetett, hogy helyenként a lakosság 60-70 %-a férfi az 50 % helyett! Így nem jut feleség mindenkinek. Soha sem szabad belenyúlni a természeti törvények érvényesülésébe hatalmi eszközökkel! A törvények maradnak s az ember húzza a rövidebbet. Fel kellene hívni a kormányok figyelmét arra, hogy nem szabad megengedni, vannak és lesznek próbálkozások – hogy a szülők a gyermek nemét megválasszák! Különböző divatok a nemek arányát felboríthatják! Íme a mai konkrét változata annak az egész emberiségnek adott isteni jó tanácsnak – parancsnak – amit a Bibliában a Teremtés könyvében a 2,16-17-ben olvashatunk. „A kert minden fájáról ehetsz, de a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél…”

(folytatjuk)

F. Zs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu