Emlékezés Fellner Jakab építőművészre

A XVIII. század a barokk időszaka volt a hazai építészetben. Ennek a kornak a legkiválóbb magyar építőművésze a 220 éve elhunyt Fellner Jakab volt.

1722-ben született. Ausztriai kőműves család sarja volt. Huszonéves korában került hazánkba. Az évtizedek folyamán igaz magyarrá vált. Bár kevés iskolázottsággal rendelkezett, éles esze és kitűnő megfigyelőképessége révén emelkedett ki a hazai építőművészek sorai közül.

Első jelentős munkája a tatai kapucinus rendház és templom felépítése volt 1746-ban. Ezután egyre-másra kapta a megbízásokat. Tehetségére felfigyelt Eszterházy Károly, aki 1761-ben lett egri püspök. Fellner Jakabot 1764-ben uradalmi és egyházkerületi építésszé nevezte ki. A püspök és az építőművész között élénk levelezés alakult ki a továbbiakban.

Fellner Jakab, mint egyházának hű fia, különösen szívügyének tekintette a templomépítést. Számos templomot alkotott, (különösen Komárom, Veszprém és Heves megyékben). Ezek közül a kecskédi különösen figyelemre méltó volt.

Fellner egyik remekműve a pápai plébániatemplom, amit 1773-ban kezdett építeni. Belső térhatása szép és harmonikus; a kevés tagolás révén elrendezése világos. Ez a templom már a barokkból a klasszicizmusba való átmenet példája. Ez érvényesült az egri nagypréposti palota és az ottani líceum építésekor is.

Ugyancsak sikeres munkája volt a tatai plébániatemplom és az ottani piarista rendház elkészítése. Több kálváriai kápolna is fűződött Fellner nevéhez. (Közülük kiemelkedett a pápai.)

1766-ban kezdte a veszprémi püspöki palota munkálatait. Koller Ignác püspök joggal írhatta Rómába, hogy „ritka művészettel” készül az épület. Ugyancsak Fellner munkája volt az egri püspöki (későbbi nevén érseki) palota átépítése, amit 1776-ban fejezett be.

Világi építkezései közül a leghíresebb az egri líceum. Ugyancsak számos kastély fűződött a nagy építész nevéhez, (így az Esterházyaké Pápán és a Lambergeké Móron). Sok gazdasági épületet (malmot, vendéglőt) is kivitelezett.

Fellner Jakab nagyon ügyelt az építmény és a környezet harmonikus egységére. Ugyancsak jellemző munkáira az, hogy a német barokk nehézkességétől eltért; sok építményén figyelhető meg a franciás derű és könnyedség.

Munkásságát már életében elismerték. Eszterházy püspök írta 1778-ban, hogy Fellner „valahová megyen, vagyon böcsülete”. Érdemei elismeréseképpen Mária Terézia királynőtől 1773-ban nemesi oklevelet kapott, „Fellenthali” előnévvel.

1780. december 12-én a zord halál vetett véget ennek a gyönyörű életpályának. „Fellenthali” Fellner Jakab alkotásai közül mintegy száz mindmáig fennmaradt. Kiemelkedő érdemei voltak Tata, Veszprém, Pápa, Eger és Mór barokk városképének kialakításában. Alkotásai ércnél maradandóbb emléket állítottak számára. Megérdemli az utókor tiszteletét és nagyrabecsülését.

Merényi László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu