Szlovák Napló

Az első világháború előtt Magyarországon csak 1500 érettségizett férfi vallotta magát szlovák anyanyelvűnek és a szlovák nép teljes elmagyarosodása már csak idő kérdése volt. A lelkes írástudóknak azonban sikerült elevenen tartani a nemzeti öntudatot. 1900. október 1-jén Budapesten Milan Hodža szlovák nemzetiségű politikus megindította a Slovenský Dennik (Szlovák Napló) című napilapot.

A tőkés fejlődés és az iparosodás 1890 után gyorsult fel Magyarország nemzetiségi területein, amikor vasutak, gyárak, bankfiókok épültek a Felvidék középső és nyugati részén is. Megkezdődött a szlovák polgárság kialakulása, de az értelmiség csekély számú volt. A szlovák származású katolikus papok a nemzeti mozgalom leglelkesebb és leghatékonyabb szervezői közé tartoztak. A püspökök, sőt az esztergomi hercegprímások közé is felemelkedett némelyikük, de nemzeti egyházuk nem volt. A századfordulóra a nemzetiségi mozgalomban három csoport alakult ki. Az oroszbarát Szlovák Nemzeti Párt elszigetelődött a néptől. A magyar katolikus Néppárton belül viszont fellépett egy szlovák papokból, tanítókból álló társaság, amelynek vezetője Andrej Hlinka rózsahegyi plébános volt. Hitelszövetkezeteket, olvasóköröket szervezett, röpiratokat és könyveket adott ki. Nacionalista tevékenységéért egyházi büntetéseket kapott, de börtönben is ült. A katolikus csoport ellenfele volt a polgári radikális csehbarát értelmiség, amelynek vezetője Milan Hodža lett. Ők úgy gondolták, hogy a csehekkel összefogva vívhatják ki jogaikat.

Hodža, a jogász és újságíró 1878-ban született, és 1905-től a szlovákok képviselője volt a magyar országgyűlésben. 1918-ban a cseh kormány nevében tárgyalt a magyarokkal, de leváltották, mert olyan elhatározó vonalat fogadott el, amely a magyar-szlovák nyelvhatárt követte. Később Prágában volt nemzetgyűlési képviselő, majd földművelésügyi miniszter. Fontos szerepe volt a felvidéki szlovák középbirtokos parasztságnak kedvező és a magyar parasztságnak hátrányos földosztás végrehajtásában. Hitler hatalomra jutása után ő is a közép- és kelet-európai kis államok államszövetségét javasolta. 1935-től miniszterelnök lett, de 1938-ban lemondott és Franciaországba ment. A II. világháború idején nem akart a csehekkel összefogni és 1944-ben az Egyesült Államokban halt meg.

Milan Hodža pályája egy tipikus közép-európai értelmiség pályája, amely olyan ellentmondásos mint ez a régió. Íróként felelősséget érzett népéért, harcolt a szlovákok jogaiért mind a magyar mind a cseh elnyomás ellen, nacionalizmusa sokszor legyőzte demokratizmusát, de eljutott a közép-európai népek közös sorsának és egymásrautaltságának felismeréséig.

G. Bartók Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu