Uj Ember

2000. november 26.
LVI. évf. 48. (2731.)

Krisztus király
ünnepe

Főoldal
Lelkiség
Szembesülés a történelem értelmével
A Szövetségek szentjei
Élet és liturgia - Felkészülés az ünneplésre
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
A leghatalmasabb politikus
Jelenpor
Széchenyi jegyében
Lelki ismeret - A szokás hatalma
(ezerötszáz gyors) - Hiánybetegség
Élő egyház
„Kézfogás 2000”
Találkozó Tihanyban
Hármas ünnep Sopronban
Kápolnabelső, felújított gyógyászati blokk és emlékkiállítás
Szeretetből épült közösségi ház Kaposfőn
Népfőiskolai tanévnyitó Szilben
Élő egyház
Konferencia és miniszteri látogatás a makói egyházi iskolában
A közel-keleti békéért
Új harangok a pozsonyi dómban
Fórum
Könyvespolc
Az Olvasó írja
Magyar-osztrák, szlovák zarándoklat
Fórum
Márton Áron Emlékérem, 2000
Beder Tibor főtanfelügyelő
XXIII. János pápa és Taizé
.
75 éves az alsósági óvoda
A Szent Kereszt
Fórum
Pápai érdekességek III.
A Család könyvespolcára
Győri Egyházmegye
Templom épül Almásfüzitőn
„Te kövess engem !”
Boldog Apor Vilmos mártírhalált halt győri püspök élete
Elkezdődött a szentté avatási eljárás
Szabadulás a drog fogságából
Fiatalok tanúságtétele a győri Szent László Katolikus Szakkollégiumban
Kultúra
Gondola
Szlovák Napló
Az étkező
Rejtvény
Fórum
Emlékezés Fellner Jakab építőművészre
Önfeltáró líra
Ősz – esti kertek
Aranybetűkkel…
A nagy finálé
Egy életmű és egy operabemutató margójára
Mozaik

Ezer éve velünk és értünk: a katolikus egyház
Színpompás mikulásvirág
Márton-búcsú Bujákon
1000 év – magyar szentek
Egyik legrégibb műemlékünk
.

 

Elkezdődött a szentté avatási eljárás

Boldog Apor Vilmos mártírhalált halt győri püspök élete

II. János Pál pápa 1996. szeptember 7-én, a győri székesegyházban tett látogatása alkalmával imádkozott a mártírhalált halt győri püspök, Apor Vilmos sírjánál a Szent László kápolnában. Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesvárott, székely főnemesi családból. Édesapját korán elveszítette, édesanyja egyedül nevelte őt hat testvérével együtt. Gimnáziumi tanulmányait a kalocsai jezsuita kollégiumban végezte, teológiát az innsbrucki egyetemen tanult és ott is szerzett doktorátust. A nagyváradi egyházmegye papjaként előbb Gyulán volt segédlelkész, majd a háború alatt katonalelkész egy kórházvonaton. Rövid szemináriumi szolgálat után ismét Gyulára került, mint plébános, 1918-tól 1941-ig, püspöki kinevezéséig. Plébános korában nagy érzékenységet tanúsított a szegények iránt. Egy alkalommal saját cipőjét adta oda egy rászorulónak. Felkarolta a munkásifjúságot és sokat tett a művelődés érdekében is. Püspöki székét 1941. március 2-án foglalta el. Működésére rányomta bélyegét a háború réme. Bár nagyon sokat tett az ifjúság valláserkölcsi nevelése érdekében – népfőiskolát alapított a falusi ifjúság számára – a szegények ügyét itt is szívügyének tekintette. Nevét mégis főként az igazságtalanul üldözöttek védelmében végzett tevékenységével örökítette meg. Saját biztonságát is kockáztatta az erőszakos törekvésekkel szemben, mindent elkövetett az üldözöttekért. Amikor a háború elérte Győr városát, mindenkit befogadott és sok százan találtak menedéket a Püspökvárban. Számítva a brutalitás veszélyére, kijelentette: „Egyszer úgy is meg kell halni, inkább ilyenkor adja oda az ember az életét”. Ez be is következett akkor, amikor részeg orosz katonák a pincében tartózkodó asszonyok és lányok közül százat el akartak vinni, ő ellenállt. A katona előbb a mennyezetbe lőtt, ahol a négy golyó helye most is látható. Majd rálőtt. Egy lövés a fején, egy a kezén és egy a gyomrán érte. A katonák elmenekültek és senkinek sem lett bántódása. Kórházba szállították az ostromlott városon keresztül, ahol petróleum-lámpa fényénél műtötték meg. Halálát érezve imádkozott papjaiért, híveiért, a „szerencsétlen” magyar hazáért és azokért, akik meglőtték. Majd április 2-án éjfél után meghalt. Testét ideiglenesen a Kármelita templom kriptájába temették. Gyóntatója írásban kérte az egyházmegye kormányzását átvevő káptalani helynököt, hogy azonnal indítsa meg boldoggá avatását, mert – mint írta – a püspök szent volt. Közben elkészült a vörös márvány szarkofág, Boldogfai Farkas alkotása. 1948. november 24-re ki volt tűzve a testének ünnepélyes felhozatala a Kármelita templom kriptájából. Előző napon azonban a város és a rendőrség írásban megtiltotta a felhozatalt. Csak 1986. május 23-án lehetett a vértanú püspök testét felhozni méltó sírhelyére. Azóta ott pihen és a hívek virággal halmozzák el sírját. A szarkofágot Mattiony Eszter hímeskő alkotása veszi körül a falon, amely a Jó Pásztort ábrázolja, aki életét adta juhaiért és két jelképes alak a babérkoszorúval, a vértanúság jelképével és a liliommal, a női ártatlanság jelképével, aminek a védelmére adta életét.


Boldog Apor Vilmos közbenjárására
már sok imameghallgatás történt

Apor Vilmos boldoggá avatási eljárása megindult, de 1949-ben fel kellett az eljárást függeszteni és csak 1989-ben lehetett folytatni. Az előkészítő munkálatok 1996-ra befejeződtek. Az ún. poziciót, amely a boldoggá avatáshoz szükséges összes dokumentumot tartalmazza, a Szentatyának győri látogatása alkalmával díszkötésben átadták. A boldoggá avatásra 1997. november 9-én került sor a római Szent Péter téren, ahol több ezer magyar zarándok is részt vett a szertartáson. Hivatalos emléknapja május 23-án van, vagyis a végső nyughelyére helyezés évfordulóján. Ezen a napon kívül a győri bazilikában minden hónap első hétfőjén tiszteletére szentmisét tartanak. Pápai Lajos megyéspüspök kinevezte a szentté avatási eljárás posztulátorát.

Ezzel kezdetét vette a szentté avatási eljárás. Boldog Vilmos püspök vértanú közbenjárására már eddig is sok imameghallgatás történt. A hívek kérjék bizalommal közbenjárását Istennél és az imameghallgatásokat jelezzék a következő címre: Egyházmegyei Hivatal 9021 Győr, Káptalandomb 5.

Bóna László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu