Márton Áron Emlékérem, 2000

Beder Tibor főtanfelügyelő

Képzeljük el Macarköy falu, vagyis a dél-törökországi Magyarfalu lakóinak meglepetését, amikor bekopogott hozzájuk egy igazi magyar, méghozzá Erdélyországból. Halványuló legendáik elevenedtek meg arról a nemzetről, amelyhez tartoztak, s amelyiktől a török hódítók hadjáratai elszakították őket. Beder Tibor igazi mai Julianus barátként kapcsolta össze újra a szétszakadt szálakat. Sportteljesítménynek is páratlan: 2600 kilométert tett meg gyalog az akkor negyvenkét éves csíkszeredai tanár, útjában háromszázhat települést érintett, és közben szorgalmasan jegyezte élményeit. Ezekből majd másfél évtizeddel később könyv lett: Gyalogszerrel Törökországban. Rekordokra áhítozó korunkban ez elengedő is lenne egyéni hírnevének megalapozásához. A földrajz tanárát azonban nem a kuriózumok csábították. Pályája kezdetétől, a kolozsvári egyetem diplomájával felvértezve, a magyarság múltbeli és mai történetét kívánja minél alaposabban megismerni és diákjaival, olvasóival megismertetni.

És a megmaradás első munkásai kisebbségben a papok, tanárok, tanítók. Ne feledjük, hogy a keleti magyarság legnagyobb püspöke, Márton Áron – akinek a nevét a mai kitüntetettek emlékérme közénk idézi – egyben a pedagógia avatott művelője volt, a nevelők nevelőjének szerepét magára vállaló Erdélyi Iskola alapítója is.

Beder Tibor nyomot hagyott maga után mindegyik székely faluban, ahol tanított: Nagyajtán, Köpecen, Illyefalván, Korondon. Természetjáróként mintegy ötszáz közleményt adott a kezéből, útikalauzt szerkesztett. Igazi tér számára az 1989-es romániai változások után nyílt: kivívott tekintélye alapján Hargita megye tanári és tanítói közössége a megye főtanfelügyelőjévé választotta. Tíz éven át számtalanszor próbálták felülről és alulról, minisztériumi emberek vagy éppen pályatársak elmozdítani. Mindeddig nem sikerült. Beder Tibor immár az egyetlen főtanfelügyelő Romániában, akit a szakma emelt tisztségébe.

Ebben a tíz évben főtanfelügyelőnek lenni a Székelyföldön, jelesen Hargita megyében nem csupán szakmai irányítást jelentett, oktatási felügyeletet, hanem kulturális honalapítást. A második világháború sem tépte meg annyira a magyar oktatás életfáját a Székelyföldön, mint a Ceausescu-diktatúra: iskolák százaiból űzték ki a magyar nyelvet, még előbb a magyar szellemet, nemzetünk történelmét, a megtartó hagyományokat. Színszékely falvakban máshonnan odavezényelt román tanárok próbálták beleoltani a székely fiatalokba a dákóromán folytonosság tételét, a román hazafiságot. Szemérmetlen nyíltsággal orozták el a magyarság pénzéből és áldozatából épült iskolákat, művelődési intézményeket.

Beder Tibornak és jó munkatársainak ezeken a romokon kellett újraépíteniük a magyar iskolákat.

De az erdélyi magyarság szívéből, a tömbszékelység földjéről Beder Tibor tekintete mindig messzire eljárt, gondja átfogta és átfogja egész Erdélyt. Harcostársaival, elsősorban Gergely István somlyói plébánossal együtt, 1992-ben létrehozza a Julianus Alapítványt. Ennek feladata az erdélyi magyar szórványok sajátos gondjainak számon tartása és megoldásuk keresése. Beletartozik nyilván a szórványok jogi, gazdasági, kulturális védelme, beleértve a moldvai csángó magyarok felkarolását is. Számszerűleg a szórványok jelentik a romániai magyarok többségét. Beder Tibor felfogásában a Székelyföld az erdélyi szórványok anyaországa, éppen úgy, miként a trianoni csonkaország az egész nemzet életében tölti be ezt a drámaian fontos szerepet. A legjobban szervezett kisebbségi politikai erő sem képes a szórványok hatásos védelmére egymagában, a társadalom segítsége nélkül. Ezt a támogatást ajánlotta fel és nyújtja azóta is a Julianus Alapítvány. Lármafa találkozóknak nevezett összejöveteleket szervez a székelyek és a szórványmagyarok között, gyermek találkozókat a Kárpát-medence magyar diákjainak, évente Julianus-díjakat ad, szórványban élő magyar diákok táborozását segíti Magyarországon.

Gáncs és támadás sűrűn éri Beder Tibort, mert végtelen az emberi irigység, önzés és népárulás. Éppen mostanság szívszorongva figyeljük azt a támadás-sorozatot, amelyet a román nacionalista sajtó indított ellene, amiért támogatta Bögöz község lakóinak kívánságát, hogy iskolájukat Wass Albertről nevezzék el. Nemcsak újságcikkek serege vonult fel ellene, de neve és munkássága a román parlamentben is szóba került. Amerikai magyar értelmiségiek emelték fel a szavukat érte. A Magyar Írószövetség közleménye hangsúlyozza: Várdy Béla egyetemi tanár megállapította, hogy Wass Albert emléke ellen indított támadás „párhuzamosan halad a Wass Albert-ügyet támogató erdélyi magyar értelmiségiek lejáratásával. Az utóbbiak között első helyen áll Hargita megye főtanfelügyelője, Beder Tibor, aki pillanatnyilag a támadás fő célpontja.” Legyen számára védelmező pajzs a Márton Áron püspök nevét viselő emlékérem, a szelídség és igazság legyőzhetetlenségének jelképe.

Beke György

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu