Uj Ember

2000. november 12.
LVI. évf. 46. (2729.)

„Hű szolgája vagyok a királynak, de először az Isten szolgája vagyok. Imádkozzatok a királyért, hogy Isten vezesse és világosítsa meg őt.” ( Morus Tamás)

Főoldal
Lelkiség
Régi magyar szentség
Becsvágy helyett: áldozatkészség
Ünneplés
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Lelki ismeret - A közélet szennye
Az európai kereszténység „alkonya”?
Egy kis történeti-statisztikai számvetés
Gyerek vagy iskola?
Az italboltban
Kijárat
Élő egyház
Golgotás szenthegy és klasszikus arány
Esztergomi ünnepi képek
Halottak napja a Reménység Szigetén
Idősek napközi otthona nyílt Tatán
A Máltai Szeretetszolgálat kezelésében
Templomjubileum
Három pápa titkára
Fórum
„A valóság Krisztusban van”
Az Olvasó írja
Fórum
Az örökkévalóság érintése
Magyar fogadalomtétel Umbriában
A felnőttek oktatása az elsődleges
Kateketikai konferencia a Manrézában
Egy budai hitoktató tapasztalataiból
Ahol a gyengék is fontosak
Értelmileg sérült fiatalok lelki kísérése és hitoktatása
Télen is fedél nélkül?
Fórum
Pápai érdekességek
Hamarosan adventet ünneplünk
Kalendárium gyerekeknek
Sándor Imre
nagyprépost, püspöki helytartó (1893-1956)
Szombathelyi Egyházmegye
Millenniumi ünnepség Zalaegerszegen
„Jöjjön el a Te országod...”
Konkoly István püspöki jelmondata és címere
Hívők a közéletben
A szombathelyi Katolikus Továbbképző Intézet legújabb képzéseiről
Lakótelepi templom közadakozásból
Ifjúság
Szent Pál és Barnabás nyomában Ciprus szigetén
Genetika a történelemtudomány szolgálatában
Gyorsétkezés — lassú étkezés
Rejtvény
Kultúra
A harangok
Könyvek az életemben — életem a könyvekben
Tévedések drámája
Az anya halála
Fórum
A lélek szótára - Az elégtétel
Rejtvény
Mozaik

Értékmentés hittel és ecsettel
A szenvedés virága
Bújdosók - A Térszínház Vörösmarty-ősbemutatójáról
Harang a Szentatyának
Szentek a Szent Péter téren

.

 

Bújdosók

A Térszínház Vörösmarty-ősbemutatójáról

A jubileumi Szentév és a magyar millennium éve a Szózat költője születésének 200. évfordulója is. A millennium és a Vörösmarty-évforduló egyaránt indította a Térszínház alkotóközösségét arra, hogy méltó tiszteletadással járuljanak hozzá az ünnephez. A színház történetében — mind szereplőgárdáját, mind színpadtechnikai igényét tekintve — eddig egyedülálló vállalkozásként Vörösmarty Mihály: Bujdosók című tragédiáját állítják színre.

A reformkor nemzedékét jellemző minden rémlátást, de minden reményt is megjelenít a költő ebben a darabban — mondja Bucz Hunor rendező. A XIX. század magyar érzülete, miközben idegen hatalom ellen küzd, régi korokban lel magának hős mintaképeket. Az idegen befolyás ellen lázad Bánk bán, róla szól Katona József drámája, s Vörösmarty tragédiájának hőse, Kont sem csak egyszerűen a hatalom, hanem a cseh király, a leendő német-római császár Zsigmond ellenében próbálja a magyar nemzeti szempontot érvényre juttatni. Így látja ezt a reformkor akkor is, ha a későbbi történetírás Zsigmond eljárását a magyar nemesek ellen politikai szempontból helyesnek értékeli.

Vörösmarty, több Shakespeare-fordításon túl, 1830-ban írta a Bujdosókat, észrevehető a művön a királydrámák hatása. A mű különös erénye a kiváló karakterformálás, míg az egyes jelenetek dramaturgiai összefüggése kevésbé kidolgozott. A Térszínház műhelye — egy múlt századi líceumi műkedvelő előadást nem számítva — a darab tulajdonképpeni első bemutatójára a műben felfedezett balladai jelleget erősítette. Vörösmarty szuggesztív nyelve, a nemzeti sorskérdéseket szenvedélyesen taglaló gondolatisága máig megrendítő önvizsgálatra késztet.

Nyilvános főpróba: november 17., ősbemutató: november 18., mindkét előadás esete 7 órakor kezdődik. Térszínház, 1033 Budapest Fő tér 1. Tel./fax: 388-4310. Közönségszervezés: 214-5431

szikora

 

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu