|
|
A felnőttek oktatása az elsődleges Kateketikai konferencia a Manrézában Magyar Nemzeti Kateketikai Konferenciát rendeztek október utolsó hétvégéjén Dobogókőn, a Manréza Lelkigyakorlatos Házban. Az Országos Hitoktatási Bizottság által kétévenként szervezett konferenciák sorában ez már a harmadik volt. Meghirdetésének célja, hogy a közelmúltban megjelent Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) szelleme és az abban megfogalmazott feladatok ismertté váljanak a hit átadásával foglalkozók körében. Mind a direktórium, mind ez a konferencia a Szentszék által 1997-ben kiadott Katekézis Általános Direktóriumában megfogalmazott szemléletváltásra épül, ezt kívánja a magyar viszonyokra alkalmazni. A kongresszusra minden egyházmegyéből tizenöt, a hitoktatásért felelős személy kapott meghívást, s négy-négy főt meghívtak a határon túli magyar egyházmegyékből is. Ugyancsak meghívást kaptak a hittudományi főiskolák növendékei. A megnyitót Keszthelyi Ferenc váci püspök, a püspöki konferencia hitoktatási bizottságának püspök elnöke tartotta, majd Ternyák Csaba érsek, az Apostoli Szentszék Papi Kongregációjának titkára tartott előadást a katekézis helyzetéről és jövőjéről a világban. A továbbiakban fakultatív előadások és csoportfoglalkozások mellett a résztvevők meghallgatták Udvardy György, hitoktatási felügyelő előadását a MKD-ről, Tarjányi Zoltán professzor szavait Az Eucharisztia a szeretet és az egység forrása címmel, valamint Bosák Nándor Debrecen-nyíregyházi püspök, a püspöki konferencia elnökhelyettese gondolatait arról, hogyan jeleníthető meg az egyház a mai világban. A konferencián Udvardy György atyával és munkatársával Fogassy Judit nővérrel a Magyar Kateketikai Direktóriumról beszélgettünk. A nemzeti direktórium önmagában nem értelmezhető, csak a Katekizmus Általános Direktóriumával (KÁD) egységben — mondja Udvardy György. A II. vatikáni zsinat megfogalmazta a katekézisre vonatkozó szempontokat, az elmúlt évtizedek társadalmi és egyházi változásai azonban szükségessé tették egy új direktórium elkészítését. Ez az 1997-ben elkészült KÁD, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a helyi egyházak kateketikai tevékenységéhez. Ennek alapján kell az egyes nemzeti direktóriumokat elkészíteni. Udvardy György hangsúlyozza, hogy a magyar direktórium anyaga az egyházmegyék képviselői és szakemberek bevonásával készült, a szöveg három alkalommal került vissza a szakértőkhöz bírálatra, véleményezésre. Ezt követően az egyházmegyék püspökei tettek módosító javaslatokat, majd 1999 szeptemberében terjesztették a Szentszék elé. A Papi Kongregáció jóváhagyásának birtokában a püspöki konferencia az idén szeptemberben döntött az egyházmegyékben történő bevezetésről. Fogassy Judit nővér a katekézis szemléletmódjának újdonságai közül kiemeli, hogy a korábbi, elsősorban a gyermekek hitoktatására tekintő felfogás helyett az új direktórium azt állítja, hogy „a keresztény üzenet elsődleges címzettjei a felnőttek. Ezért a felnőttek katekézisét a katekézis csúcspontjának, minden más katekézis kiindulási pontjának kell tekinteni.” A felnőtt ugyanis nemcsak egy tananyag elsajátítására, hanem arra is képes, hogy élettapasztalatait figyelembe véve megalapozott döntést hozzon. A felnőtt keresztény jellemzője éppen az, hogy életének különböző helyzeteiben mindig első helyen dönt Krisztus mellett. Egyébként a gyermekek hitoktatásakor is arra törekszünk — mondja Judit nővér —, hogy a megtanulhatók elsajátítása mellett ők is képesek legyenek a saját hitükből fakadóan dönteni. Itt utalhatunk a direktórium másik új szempontjára, a katekézis katekumenális, azaz beavató jellegére. Ez azt jelenti, hogy a nemcsak a szentségekre történő készülés, de egész keresztény életünk készület, egyre mélyebb beavatódás az üdvösség folyamatába. Mindez érinti a hívő magatartást, a liturgiát, az erkölcsöt, az imádságot, a közösséget, a tanúságtételt, az egyház missziójába való bekapcsolódást. Szikora József
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
