Az egy napra szinte „világparlamentté” vált csarnokban a Szentatya botránynak nevezte, hogy a mai világ társadalmaiban a gazdagok egyre gazdagabbakká válnak és a gazdaság növekedése ellenére a szegények egyre szegényebbek. „Manapság a piac globalizációja közepette a gazdag országok biztosítják gazdasági helyzetüket, mialatt a szegény országok — néhány kivétellel — minden eddiginél szegényebb helyzetbe jutnak.

A pápai beszéd előtt a politikusok egész nap üléseztek, főleg három kérdésről: a szegény országok külföldi eladósodásának megoldása, az emberi méltóság és szabadság védelme, és etika a globalizáció korában. A Szentatya beszédében ezekre a kérdésekre is kitért. A börtönök és bebörtönzöttek helyzetével kezdte. Azután a világ több részén folyó véget nem érő háborúskodásokról beszélt. A béke az igazságosság gyümölcse. A Szentatya kijelentése, hogy „a pozitív emberi törvény nem ellenkezhet a természettörvénnyel” — nagy tapsot kapott.

„Ha egy törvény nem tartja tiszteletben az élet jogát a fogantatástól a természetes halálig, minden ember élethez való jogát, az a törvény nincs harmóniában az isteni törvénnyel.” A pápa végül kijelentette: „Nem vagyunk borúlátóak a jövőt illetően, mert bizonyosak vagyunk abban, hogy Jézus Krisztus a történelem Ura, és evangéliuma megvilágítja utunkat nehézségek és sötétség közepette is.”

A politikusok szombati konferenciáján többek között felszólalt Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkár, aki elpanaszolta, hogy a világ némely részén „a kommunizmus fundamentalizmusát a liberalizmus fundamentalizmusa” látszik felváltani.