|
|
Golgotás szenthegy és klasszikus arány Esztergomi ünnepi képek A hegy Becket Szent Tamásról kapta a nevét, a vértanúról, azután, hogy Lukács érsek barátját, Canterbury főpapját kivégeztette II. Henrik angol király. Prépostság állt ott, kápolna. Ma: kápolna és Golgota-csoport, amely a XVIII. századtól ad hírt a városról a művészet és a bensőség képi szavaival.
Ébred a város — a virágokkal megszépült tér, ahol 1820-ban megállt az érsek: Rudnay Sándor, visszatérve a régi esztergomi főpapok „fővárosába”, hogy lendülettel építkezzék. (Rövidesen a szobra ékesíti majd ezt a teret!) A Golgota most „új színt” kapott; Kovács Jenő szobrászművész keze által megújult, s a város imádsággal fordulhat a Megfeszítetthez: „Jézus, ki könny vagy és szent öröm, / sötétségben többé ne hagyj...”
A Kálváriát Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius áldotta meg október 19-én. Jelen volt Dennis Moss közép-európai anglikán lelkész, Beer Miklós segédpüspök, Mgsr. J. Anthony Mc Daid, a Vatikán Papi Kongregációjának munkatársa, a város polgármestere, intézmények képviselete, s olasz vendégek. Emlékező beszédet Sasvári Szilárd országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság elnöke mondott: „Mindannyiunk közös ünnepe a millenniumi, hiszen Magyarország mindannyiunké. Szép bizonyítéka ennek az az összefogás, amely e szoborcsoport restaurálása során megnyilvánult: a költségek túlnyomó részét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium viselte, a munkálatokat a Rudnay Sándor Alapítvány végeztette. A szoborcsoport az önkormányzat tulajdona, a kápolnát a katolikus egyház újítja fel.” Szólt a vallásszabadságról, amely az emberi méltóságban gyökerezik. A vallás a legszemélyesebb közösségi ügy, közügy. A vallásos emberek egyszerre tagjai egyházuknak és polgárai a magyar hazának. A kettő szembeállítása természetellenes, skizofrén állapot. A kettő harmóniája a természetes, az értékgazdagodás igazi lehetősége. Az európai, s így a magyar kultúra is elszakíthatatlanul a keresztény civilizációra épül. Ez a civilizáció innen sarjadt, a Golgotáról, ahol a Megfeszített utolsó kiáltása elhangzott: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem!” Ez a kétségbeesés az emberiség állandó kísérője, az elhagyatottságtól és a kozmikus magánytól való rettegés, amit évtizedekre, sőt évszázadokra látszólag sikerült elfojtani mindenféle elképzeléssel, de ma már bizonyosak lehetünk, hogy annál erősebben és fojtogatóbban tért vissza a XX. század végére. A XXI. század egyetlen lehetséges útja a hívők számára, ha eljutnak addig a pillanatig, ameddig Jézus Krisztus közvetlenül a halála előtt, és vele együtt tudjuk mondani: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkem”. Hogy a Golgota a Becket Szent Tamásról elnevezett hegyen áll, annak még egy üzenete van az emberi tisztességről, helytállásról. Tamás kancellárként feltétlen híve volt a királynak, de érsekként ugyanerre nem volt hajlandó... Mi magyarok tudjuk, milyen dilemmával állt szemben Canterbury érseke, hiszen a mi Mindszenty bíborosunk a kommunista szorongatásban ugyanebbe a helyzetbe került... Mindketten életfogytig kitartottak az igazuk mellett. Tóth Sándor (lapunk munkatársa) új versét mondta el. Templomról és iskoláról ír Reményik Sándor, melyet sohasem szabad veszni hagyni. A Mindszenty bíborosról elnevezett esztergomi katolikus általános iskola folytonos építője, a főegyházmegyei iskolák igazgató felügyelője: Kiss-Rigó László teológiai tanár, plébános pontosan érti Reményik üzenetét. Ennek mostani beszédes jele az udvar, amely klasszikus stílust, arányt egyesít Krisztus golgotai dimenziójával. Ahol Rudnay építtette Szent Anna templom szentélye befejeződik, ott kezdődik a kis amfiteátrum, a nemes kövekből „fölépített” udvar, ahol napközben élő csillagok: gyermekek találkoznak a játék nélkülözhetetlen örömével. Éjjel égi csillagok őrzik a helyet: gyermekek lépte-nyomát. Szülőknek, nevelőknek kell igazán érezniök: „Tisztább lámpafénynyel / Megtalálhatjuk a helyet / Hol az éj ezt mondja: Átmehettek!” Fehér ruhás iskolások énekeltek a Szeretetről (a Megfeszített című rockoperából), miközben virággal a kezükben a szentély külső ajtajához léptek, majd kézen fogták az udvart is megáldó apostoli nunciust, a segédpüspököt, országgyűlési képviselőket: Sasvári Szilárdot, Latorcai Jánost (aki elmondta, mit jelent lelket, jövőt építeni) az ittenieket, a testvér-plébánia olasz delegációját. Attilio Mazzola érseki-helynököt, Gaál Endre nagyprépostot, főigazgatót, Meggyes Tamás polgármestert, aki a köszöntők sorát nyitotta meg. Horányi László színművész verstolmácsolása, Gluck halhatatlan zenéje: a Boldog lelkek tánca volt a búcsúhang, Magyar György igazgató-házigazda pedig szerény agapéra hívta a jelenlévőket s már a jövő iskolabővítési tervéről adott tájékoztatást, az új tornateremről, a plébános köszönetet mondott a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalának a támogatásért, a kivitelező Dor-Bau Építőipari Kft-nek, a Viacolor Kft budapesti közösségének, a pécsi Beton Térkő Rt-nek, akik féláron adták a nemes követ. S mindazoknak, akik a segítségüket nem sajnálták. A mindenről gondoskodó egyházközség és világi elnöke: Kápolnai Dezső távlatokban tekintve tudja: minden szép nehézséggel jár. Ez a katolikus iskola a távlatokat választotta... (—th—r)
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
