|
|
Tévedések drámája Katona József — amint kortársainak emlékezéseiből tudjuk — egy időben gyöngéd érzelmeket táplált a kor ismert énekes színésznője, Széppataki Róza, a későbbi Déryné iránt. Egy finommívű szerelmes levelet írt a művésznőnek, de nevének aláírása helyett csak egy K. J. monogramot illesztett e levélke végére. Nem is kapott rá választ. Róza elsősorban Kacskovics János személyére gondolt a levél elolvasása után, és a betűjelzést is annak vélte, de egyáltalán nem értette létrejöttét, mivel az illető férfiú korábban egyetlen tanújelét sem adta érzelmi közeledésének. Déryné naplójában nyomon követhető, hogy a színésznő miképp értékelte a szóban forgó levelet. „Hát ki volna? Katona Józsi volna? Ó, ez még inkább nem, mert az mindig zárkózott, mogorva, visszatartó”. — Így elhessegetve magától a gondolatot, Széppataki Róza nem is sejtette, hogy a legjelentősebb magyar dráma szerzője vallott neki szerelmet. A későbbiek során a művésznő férjhez ment Déryhez, s egy alkalommal már asszonyként az utcán összetalálkozott Katonával. Az író hűvösen köszönt, s közben rezignált hangon megkérdezte Rózától: „Ezért nem felelt hát a levelemre? Sok szerencsét Déryhez!” — E szavak után sebtében távozott. A sors ilyen véletlen fordulatokat hoz, s ki tudja, mennyire alapvetően változtatja meg egy-egy ember életvitelét, jövőjét. Déryné Széppataki Róza magánéletében nem volt boldog, mert valójában nem élt harmonikus közösségben Déryvel (aki nem is bánt vele méltó, emberi módon), — Katona József magányossága és mogorva természete pedig még inkább elmélyült az idők folyamán, és sohasem érhette meg a szép családi élet örömeit, fölemelő érzését. szeghalmi
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
