|
A kereszténység Európa szülőanyja Az Európai Bizottság elnökének előadásával fejeződött be „A kereszténység: Európa létrehozója” című konferencia, amelyet június 30. és július 2. között, az Il Regno folyóirat által az észak-olaszországi Camaldoliban tartottak. A tanácskozáson politikusok, társadalomtudósok és egyházi vezetők beszélgettek az európai egységesülésről. Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek a kétezer év áttekintése alapján azt a tételt állította fel, hogy „Európa lelke a kereszténység lelke”. Az előadások zöme ellenben a jelennel foglalkozott. Azt keresték, mi a kereszténység társadalmi szerepe ma. A jelenkori Európában három fő feladatot körvonalaztak: az erősödő nacionalizmus és a jobboldali radikalizmus féken tartását; az iszlám fundamentalizmus lecsendesítését és Kelet-Közép-Európának az EU-ba történő integrációját. Romano Prodi szerint „az Európai Bizottságnak a földrész vallási megosztottságával kapcsolatban az és csak az a feladata, hogy megteremtse azokat a keretfeltételeket, amelyek között maguk az egyházak és vallási közösségek megszüntethetik a megosztottságot”. Ehhez kapcsolódva Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának elnöke, Cyrille Salim Bustros libanoni és Henri Teissier algériai érsek élesen elutasította az erôsödô iszlámellenességet s helyette a párbeszédet és az iszlám nem fundamentalista részének erősítését sürgette. Kelet-Közép-Európáról Tomka Miklós és Paul M. Zulehner tartott referátumot. Adataik szerint ebben a térségben erősödik a vallásosság. A társadalom igényli és sürgeti az egyházak nyilvános szerepvállalását. Ugyanakkor gyenge a civil társadalom. Nagyok az anyagi és jövedelmi különbségek. Sokan vannak az átalakulás vesztesei. A II. világháború előtti, az 1945-1990 közötti és az 1990 utáni időszakokra visszatekintve, a felnőtt népesség többsége (a régió mindegyik országában) a szocialista kort tartja a legboldogabbnak. A szociális feszültség kijelöli azokat a feladatokat, amelyekkel az egyházak is és az európai egységesülési folyamat is szembesülnek. A kelet-európai beszámolóra Romano Prodi két vonatkozásban is kitért. „A bemutatott szociológiai kutatás tudatosítja, hogy mennyire sürget, hogy ezekre az országokra figyeljünk” – hangsúlyozta. „A kommunizmus utáni belső feszültségekre tekintettel is egészen egyértelműen meg kell mondanunk, hogy mit jelent az egységes Európa megteremtése”. Ami pedig a kelet-európai vallási fellendülést illeti, folytatta, „azt hiszem, ki kell dolgoznunk a szekularizáció egy új, vallási értelmezését, olyant, amely megfelel annak az új valóságnak, amelyben Európában élünk.” MK
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|