|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kell- és tudnak is segíteni Magyarországi karitász Hazánkban egyre több anyagilag rászoruló, egyre több elszegényedő ember él. Megsegítésüket több társadalmi szervezet is célként jelölte meg, de természetesen az egyházak sem maradhatnak tétlenek az éhezőket, hajléktalanokat, szegény sorban élőket látva. Hazánkban a Magyar Karitász 1945-ig működött, aztán kényszerű szünet után a rendszerváltozást követően, 1990-ben egyházi jogi személyként szerveződött újra. Azóta egyházmegyékben, plébániákon alakultak újjá csoportjai, melyek alapvető célként fogalmazták meg, hogy a karitász korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segít a rászorulókon. Később ezek a csoportok összefogtak, hálózatba szerveződve eredményesebben dolgoztak. Idővel úgy megerősödtek, hogy az intézményes szociális ellátásban is képesek voltak részt vállalni. Már akkor kialakult az a gyakorlat, hogy a tehetősebb közösségek segítették a szegényebb vidékeken élőket. Mára már az országos szervezet szinte minden településre el tudja juttatni segélyeit a nélkülözőknek, sőt a világ más területein előforduló katasztrófák esetén a nemzetközi segélyezésben is részt vállalnak. A Katolikus Karitász, hogy a központi koordinációt, információcserét, tanácsadást, elősegítse úgy döntött, hogy havi rendszerességgel tanácskozásra hívja az egyházmegyék karitászigazgatóit. Emellett persze az egyházmegyék is foglalkoznak a plébániai karitász-csoportok munkájának segítésével, a továbbképzés megszervezésével. A Szent Erzsébet Karitász Központ az esztergom-budapesti főegyházmegye hivatalos segélyszervezete. 1991-ben azzal a szándékkal szerveződött újjá, hogy az egyházmegye területén működő plébániák karitászcsoportjainak létrehozását segítse, munkájukat koordinálja, kapcsolatot tartva a Katolikus Karitásszal és más egyházmegyékkel, felekezetekkel, valamint a hasonló állami és önkormányzati szervezetekkel. Écsy Gábor, a Magyar Szentek templomának plébánosa az egyházmegye karitászigazgatója is egyben. Amióta ő vezeti a főegyházmegyei karitászt, minden esztendőben a plébániai tagoknak több lelkigyakorlatot is szervez, a nagyböjti időben hagyományosan Máriabesnyőn, amelyen az egyházmegye százhúsz karitászmunkatársa vesz részt. Ebben az évben ezt február 17. és 20. között tartják, melynek ünnepélyes nyitó szentmiséjét Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök mondja. Hollai Antal albertfalvi, kelenvölgyi plébános tarja az elmélkedéseket, melyeknek témája a Biblia éve kapcsán a Szentírás, a Biblia használata, Isten szava és a II. vatikáni zsinat Dei Verbum kezdetű dogmatikus konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról. Az elmélkedések, előadások, imák és szentmisék mellett a résztvevők ilyenkor a plébániákon található feladatok, felmerülő problémák megbeszélésére is lehetőséget kapnak. Écsy Gábora beszélgetések mellett megvitatja velük az elkövetkezendő időszak feladatait is. b.l.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|