A hit ikonjai

A nyíregyházi Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény

Az Egyház Kulturális Javai Pápai Bizottság elnöke, Francesco Marchisano érsek nyitotta meg 2000. május 7-én a Puskás Bernadett művészettörténész tervezte Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény felújított állandó kiállítását Nyíregyházán. A püspöki palotában, százötven négyzetméternyi klimatizált teremben helyet kapott kiállítás a magyarországi görög katolikus egyház művészeti értékeit őrzi - anyagát a régi fatemplomok, késő barokk görög katolikus templomok padlásain megtalált, egyházközségektől kölcsönzött, liturgiában már nem használt XVII-XVIII. századi ikonok, ikonosztáziontöredékek, ötvös-, liturgikus felszerelésű tárgyak, textilek, szláv nyelvű evangéliumos könyvek képezik.

A legrégebbi Istenszülő ikon

A kiállított műkincseken kívül még nagyon sok, a görög katolikus egyház történelmére, kultúrájára utaló érték a raktárban várja a méltó elhelyezést - tájékoztat Zúró József, a gyűjtemény igazgatója. - Természetesen a legrégebbi és a legértékesebb tárgyait tekintheti meg jelenleg is a nagyközönség. A nyolcvanas évektől kezdődően folyamatosan gazdagodik a gyűjtemény.

A kiállítási tárgyakat úgy helyezték el, mintha a látogató egy görög katolikus templomban járna. Belépve szemben látható a XVII-XVIII. századi, Hodászról és Kántorjánosiból gyűjtött ikonosztáz: a főbb ünnepeket jelölő és az apostolokat ábrázoló ikonok, a középen elhelyezkedő Krisztus-képpel.

Oszlopos Szent Simeon ikonja

A barokk és a rokokó stílusjegyeket is magán viselő ikongyűjtemény legszebb darabjai Tolcsváról, Gagyvendégiből és Máriapócsról származnak. Itt látható a múzeum legrégebbi kincse is, Kántorjánosi régi fatemplomának ékessége, a XVII. századi Istenszülő, karján a kisded Jézussal ikon. A képen a máriapócsi kegykép hatása fedezhető fel. A gyűjtemény másik ékessége a szintén XVII. századi Sárospatak környékéről való Oszlopos Szent Simeon ikon. A patinás képen jól láthatóak azok a rétegek, amelyek az ősi ikonfestés technikájára utalnak. A több darab deszkából álló ikontáblát vászon alapú gipszréteggel vonták be, és az így összeálló táblára rádolgozott textilanyagra vitték fel a festéket. Kiemelt helyen látható a Krisztus szenvedéseitöredék, valamint a tolcsvai Körmeneti kereszt és a Hodászról érkező XVIII. századi Királykapu töredék.

Hajdúdorogi plascsenyica

A görög katolikus liturgiára jellemző, püspöki szertartásokon használatos sárgaréz gyertyatartópárral - a Szentháromságra utaló trikerion és Jézus két természetére utaló dikérion gyertyatartóval - is találkozhatunk, amellyel a püspök a híveket áldja meg. Minden görög katolikus templom oltárán megtalálható az antimenzion (ereklyekendő), amelyen a szent liturgiát mutatják be, miután a püspök megáldja azt nagycsütörtökön. Az antimenzionon Krisztus keresztről való levételének jelenetét ábrázolják, háttérben a keresztfa és a szenvedés eszközeivel. Az ereklyét a kereszt szárainak találkozásában helyezik el. A kiállításon látható többek között a máriapócsi bazilika felszentelője, Olsavszky Mihály Mánuel antimenzionja is.

A szakrális textíliákat egészíti ki a Krisztus sírba helyezését és siratását ábrázoló XIX. századihajdúdorogi plascsenyica (sírlepel) liturgikus kendő, szélén nagypéntek zsolozsmájából idézett rövid tropár (himnusz) magyar szöveggel: "Az istenfélő József levevén a fáról a te legtisztább testedet, tiszta gyolcsba göngyölé, és illatos szerekkel ellátva új sírba helyezé." Ezt a vászonra festett nagyméretű képet nagypénteken, a vecsernye végén, körmeneten viszik a templom körül, majd ráhelyezik a szent sírra, ahonnan húsvét éjjel, a feltámadási szertartás első mozzanataként az oltárra kerül, és ott marad egészen a mennybemenetel ünnepéig.

A liturgikus ötvöskollekció legértékesebb műtárgyai az 1717-es évszámmal ellátott bedői aranyozott rézkehely, illetve a XIX. századból származó, athoszi szerzetesek keze munkáját dicsérő miniatűr fafaragásokkal díszített keresztek, amelyeket görög kereskedők ajándékoztak a templomnak.

Szláv nyelvű evangéliumos könyv

Vonzza a tekintetet az a porcelánbetétes 1891-es kiadású Lembergben nyomtatott ószláv nyelvű két evangéliomos könyv is, amely Biriből és Sajószögedről került a gyűjteménybe. Ma is ennek a magyar változatát használják a liturgiában.

A kiállítás megtekinthető hétköznap 8-tól 16 óráig.

Kovács Ágnes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu