Séta utca

Hamu és gyémánt

A világ dolgai körbeérnek. A gyémánt hamuvá enyész, hogy évezredek elteltével talán ismét csillogó gyémánttá váljék; az esőcsepp földre hull, titkos erekben utazik, hogy azután páraként az égbe szökjék és felhőbe épüljön; Babits Mihállyal szólva a fűszál kinő, pedig leszárad úgyis, a fűszál leszárad, pedig úgyis kinő; porból vétetünk, hogy végül visszatérjünk a porba. A háború utáni irodalom egyik legnagyobb alakja, a lengyel Czeslaw Milosz (1911-2004) élete alkonyán úgy fogalmazott: "Általában, amennyire emlékszem, a világot gazdagnak és gyönyörűnek láttam. A teremtett dolgok kezdettől valamiféle csodálatos rendben tűntek fel, számomra megmagyarázhatatlanul létező harmóniában."

Hamu és gyémánt, ez a címe egy másik lengyel író, Jerzy Andrzejewski 1947-ben befejezett regényének. Színhelye egy név nélküli lengyel kisváros, cselekménye pedig 1945. május 8-án indul - vagyis a második világháború hivatalos lezárásának napján, amikor Németország feltétel nélkül megadta magát. A valódi béke azonban nem a tárgyalótermekben, nem a lövészárkokban veszi kezdetét, a valódi békének belül, a hősökben és a kisemberekben kell megszületnie. Hanem a háborodott öldöklés hat esztendeje túlságosan feldúlta a lelkeket.

A regényből mozifilm is készült, az ötvenes évek végén, és hatalmas közönségsikert aratott. A nemrégiben Oscar-díjjal jutalmazott Andrzej Wajda rendezte, főszerepét pedig a legnépszerűbb színész, Zbigniew Cybulski alakította. Cybulski 1927-ben született, a kortárs lengyel filmművészet legfénylőbb csillaga volt, örök lázadó, meg nem alkuvó szellem. A kritikusok rendszerint úgy jellemezték, hogy szerepei és alkata alapján ő a lengyel James Dean. A hozzáértő magyarok inkább azt tartották (sokkal találóbban!), hogy Cybulski a lengyel Latinovits Zoltán. Egyébként még kinézetre is hasonlított a mi színészkirályunkhoz. Wajda legendás filmjében egy veterán katonát alakított, aki a titkosan szervezett Honi Hadsereg, a német és orosz megszállók ellen harcoló partizánmozgalom tagja volt.

Cybulski negyven évet élt. Egy téli napon, 1967. január 8-án vidéki filmforgatáson dolgozott. Este késve futott a vasútállomásra, hogy elérje az utolsó vonatot, mely hazavitte volna Varsóba. A szerelvény már elindult, ő megpróbált felugrani, de elvétette, és a kerék alá esett. Azonnal meghalt. Nem hivatalos körökben az a hír szállongott, hogy a közismerten ellenzéki Cybulski nem magától vétette el az ugrást, egy bizonyos kéz lendített rajta... A negyvenöt éves Latinovits Zoltánt 1976. június 4-én gázolta halálra egy vonat Balatonszemesen, a tragédia pontos körülményei máig tisztázatlanok. József Attila a szomszédos Balatonszárszón került egy vonat kerekei alá, 1937. december 3-án.

Előttem Latinovits egyik kései fényképe, szemét napszemüveg rejti. A filmben Cybulski folyamatosan napszemüveget visel, mert szerepe szerint részt vett a varsói felkelésben, s az ottani lángok és villanások múlhatatlanul vakítják. A varsói felkelés 1944. augusztus elsején tört ki, a náci túlerő hatvanhárom nap alatt fojtotta el, módszeresen földig rombolva a várost. Az épületek nyolcvanöt százaléka vált hamuvá, több százezer lakójával együtt.

Hamu és gyémánt, szürkeség és csillogás, böjt és ünnep, halál és feltámadás. A lengyel romantika költőóriása, Cyprian Kamil Norwid párizsi száműzetésben halt meg, teljes magányban, a Szent Kázmérról nevezett szegényházban. A huszadik század irodalmi élete azonban rátalált, jelenleg is az egyik legtöbbre becsült nagyság. A kulisszák mögött című verse az élet díszletei mögé pillant, és a reményt előlegezi: "Mint gyantás rőzsenyalábból, százfelé, / száll körülötted perzselt öltözeted, / égsz, és nem tudod, hogy szabad leszel-é, / vagy azt, amid van, el kell veszítened... / Csak hamu marad, hogy hulladék gyanánt / széjjelszóródjék a szélben? - vagy marad / a hamu mélyén csillagfényű gyémánt, / örök győzelmet hirdető virradat?"

Életünk dolgai körbeérnek.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu