Akadályozza a zsidó-keresztény párbeszédet?

A fohász Szent Pál szavaira épül...

Átalakította a zsidókért elhangzó fohászt az ismét engedélyezett zsinat előtti liturgia nagypénteki szertartásában XVI. Benedek pápa. Ezt a rendkívüli szertartást természetesen kevés helyen, szűkebb közösségek alkalmazzák, hiszen a Szentatya szándéka sem volt más. A plébániákon a népnyelvű, megújított liturgiában nem történt változás. Walter Kasper bíboros magyarázata szerint a rendkívüli szertartásban (az 1962-es Római Misekönyvben) szereplő ima kissé sértő volt, mert a "zsidók vakságát" említette. A pápa ezt az utalást eltörölte, és ezzel tovább alakította a már XXIII. János által javított szöveget, de hangsúlyozni kívánta a keresztények és a zsidóság közötti sajátos vallási különbséget. "A mi Urunk, Istenünk világosítsa meg szívüket, hogy ismerjék el Jézus Krisztust, minden ember Üdvözítőjét" - hangzik az átalakított mondat magyarul.

A bíboros, a zsidósággal való vallási kapcsolatok bizottságának elnöke nyilatkozatában utalt arra, hogy "a zsidókkal való kapcsolat összetett és nehéz, amelyet sajátos érzékenység jellemez". A pápai rendelkezés után számos tiltakozás hangzott el. A keresztények és zsidók nemzetközi tanácsa (ICCJ) elnöke, John Pawlikowski amerikai szervita szerzetes pap szerint több püspöki konferencia is kérte a zsinati, népnyelvű könyörgés szövegének átvételét a régi latin szövegbe. Riccardo Di Segni római főrabbi szerint a pápa által átigazított latin könyörgés a lényegen nem változtatott: ez a fohász akadályozza a zsidó-keresztény párbeszédet.

A Vatikán részéről hangsúlyozzák, hogy a szövegből kivettek olyan sértő kifejezéseket, mint a "vakság", "sötétség". A liturgikus szöveg Szent Pál teológiáját tükrözi, és a zsidóságnak az idők végezetén történő megtérésére utal. David Rosen izraeli rabbi szerint a XVI. Benedek teológiájából következő megfogalmazást a zsidóknak meg kell érteniük. Abraham Foxman, az amerikai Anti-Defamation-League (ADL - Becsmérlés Elleni Liga) elnöke viszont nyílt levéllel fordult a Szentatyához, amelyben azt kifogásolta, hogy a zsidókat arra szólítja a könyörgés, hogy vallási önazonosságukat adják fel.

Walter Kasper bíboros mindezekre a következő magyarázatot adja: "Sok minden közös a zsidó és keresztény vallásban: Ábrahám, a pátriárkák, Mózes. Jézus és anyja, Mária is zsidó volt. A különbség azonban az, hogy a keresztény hit szerint Jézus a Krisztus, vagyis a Messiás, Isten Fia. Ezt a különbséget nem titkolhatjuk el. A Szentatya most is azt kívánta hangsúlyozni, hogy Jézus Krisztus minden ember Üdvözítője, tehát a zsidóké is. Erre utal a kérdéses ima. Az Izrael népével kötött szövetség ma is érvényes, mert Jézus Krisztus tette azzá halálával. Ez az ima a zsidók megtéréséről szól, de ez nem azt jelenti, hogy missziót akarunk körükben végezni. A pápa Szent Pál rómaiakhoz írt levelét idézi, amelyben az apostol azt írja, hogy amikor a pogányok mind megtérnek, akkor majd Izrael egésze üdvözül." A párbeszéd mindig feltételezi, "hogy a felek tiszteletben tartják egymás álláspontját. Mi tiszteletben tartjuk a zsidók vallási önazonosságát, nekik is tisztelniük kell a miénket, amit nem rejthetünk véka alá."

(R.P.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu