Aki politikusként is melegszívű pap maradt

Évtizedekig csak külföldi rádiókból ismerhettük az 1947-es Magyar Nemzetgyűlés elnökét, az egykori Független Kisgazdapárt alapító tagját, Balatonboglár templomépítő plébánosát, Varga Bélát. Tisztelettel emlékezünk rá születésének százötödik évfordulóján.

Az ő idejében papok - püspökük engedélyével - még tevékenyen részt vehettek a politikai közéletben. Varga Béla melegszívű lelkipásztorként tisztességesen és becsületesen politizált itthon és az emigrációban egyaránt.

1903. február 18-án született, ötgyermekes földműves családban, a hansági Börcs községben. "A család volt nekem a mindenem. Az áldott szülők, akik mindenüket a gyerekekért áldozták" - mondta később. Nehezen éltek. Apja kétszer "tántorgott ki" egy időre Amerikába, hogy javítson családja helyzetén. Ő aztán Veszprémben papnak készült, Andor testvére jezsuita lett. 1926-ban szentelték pappá. A kápláni évek után Gaál Gaszton, a környék földbirtokosa, a Független Kisgazdapárt alapítója Balatonboglárra hívta plébánosnak. 1930-ban, a párt zászlóbontásakor a fiatal plébános az alapítók között volt, mert a magyar falvak népének szociális helyzete a reformot akarók közé szólította. 1937-től már a párt alelnöke volt. "Sosem gondoltam arra, hogy belekeveredem a politikába. Az alaptermészetemmel sem egyezett a közéleti szereplés. Sokkal nagyobb szeretetet várok és tételezek föl az emberekről, mint amekkora a politikai gyakorlatban előfordul."

Nem hanyagolta el plébánosi feladatait. 1937-ben szentelték fel Balatonboglár új templomát, Kotsis Iván tervei szerint, amelyben ma földi maradványai nyugszanak. A lelkek templomának építésében is sokat alkotott.

1939-től idősebb Antall Józseffel működött együtt a lengyel, zsidó, francia, holland menekültek tízezreinek ellátásában. A boglári lengyel menekülttábor és lengyel iskola több volt, mint menedék. A kommunista terror elől 1947-ben a nemzetgyűlés elnökének is menekülnie kellett. New Yorkban a Magyar Nemzeti Bizottmány elnökeként 44 éven át képviselte Magyarország népét, hangot adva szabadságvágyának.

Megadatott neki, hogy élete utolsó éveiben szeretett hazájába térhetett, ahol a balatonbogláriak körében élhetett, míg egészségének megromlása miatt nem kellett Budapesten kezeltetnie magát. 1995-ben hunyt el, 93 évesen. Mindvégig szeretetet, megértést, a haza önzetlen szeretetét hirdette nyilatkozataiban.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu