|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Vitanap a Parlamentben Élőlánc a kisiskolákért Az Élőlánc Magyarországért Mozgalom február 9-én nyílt vitanapot tartott a Parlament főrendi házi üléstermében a falusi kisiskolák megmentéséért. Az érdeklődő pedagógusok, polgármesterek, sajtómunkatársak zsúfolásig telítették az emeleti szinteket is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke bevezetőjében megköszönte a "nemzet napszámosainak" áldozatos munkáját, és kijelentette: két olyan terület van, amelyről az államnak nem szabad kivonulnia. Ezek: az egészségügy és az oktatás. Lezsák Sándor üléslevezető elnök azt hangsúlyozta, hogy a falusi iskoláknak meghatározó szerepük van a település jövőjét illetően: a képességmegtartó népesség jelenti a népességmegtartó képességet. Kajner Péter, az ÉMM elnökségi tagja a globális tőke egyre nagyobb térnyeréséről szólva kijelentette: a helyi közösségek érdekeit csak komoly társadalmi összefogással lehett megvédeni. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke rövidlátó szemléletnek nevezte, hogy hatékonyságjavításra hivatkozva csökkentik az anyagi forrásokat a vidéki oktatásban, mert ez a folyamat hosszabb távon a társadalmi szövedék lazulását hozza: valójában alacsonyabb iskolázottságot, több munkanélkülit, leszakadó tömegeket eredményez, amelyeket a csökkenő életkor, nagyobb egészségi problémák jellemeznek - tehát az állam számára egyre nagyobb terheket jelentenek. Idézett egy, a kormányzati logikát jól tükröző mondatot: (a kisiskolákat érintő intézkedésekkel) lehetett "fájdalommentesen kivonni 31 milliárd forintot az oktatásból". Történelmi példákat hozott Bódi Ferenc szociológus akadémikus arra, hogy a nemzet súlyos válsághelyzeteiből az oktatásügy erősítésével kereste a kiutat: a török világ után a szerzetesi iskolák, a református kollégiumok; a kiegyezés után az Eötvös József-i, majd a trianoni traumát követően a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevével fémjelzett oktatáspolitika révén. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete képviselői a helyi iskolák közösségépítő szerepéről szóltak: ahol nicsenek gyermekintézmények, ott kihal a falu. Elveszti jövőképét, ünnepeit, kulturális erejét, dinamikus mozgatórugóit. Négy helyi problémával vázolták fel a sokrétű gondokat: a szomszédos városba való utaztatás embertelenségeit; a kényszerrel társult iskolák kiszolgáltatottságát; a minőségi helyi oktatás sokszor önkormányzati közreműködéssel, anyagi érdekből való szétverését. A fiskális indoklás szerint így jut majd több pénz az idősebbekre, de mire is? - idézte az előadó az egyik öreg falubélijét - hisz a temetőhöz vezető utat már megépítették... Több iskolaigazgató és polgármester felszólalását követően Lányi András, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense a vitanap tanulságaként kiemelte: a szakembereknek össze kell fogniuk, és ki kell állniuk véleményük mellett. Talán nem kellene mind a 30 milliárd forintot digitális táblákra fordítani, hiszen ennek kétharmadából meg lehetne menteni a kétezer kisiskolát. (plichta)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|