Uj Ember

2008.02.17
LXIV. évf. 7. (3105.)

Ingyenes
műsormelléklettel!

Főoldal
Címlap
Kiáltás és jel a kordonok árnyékában
Szolidaritási demonstráció a Vértanúk terén
Rendelkezni a kétszer egy százalékról
Május 20-ig lehet föladni az adóhivatalnak
Akadályozza a zsidó-keresztény párbeszédet?
A fohász Szent Pál szavaira épül...
Nincs igaza Petőfinek
Lelkiség
Láttak és hallottak
Szentírás-magyarázat
A feltámadás hajnalfénye
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XXXVIII. rész)
LITURGIA
A liturgikus megújulás
A hét szentjei és ünnepei
A hét liturgiája
A év
Katolikus szemmel
Orsós Jakab és az integráció
avagy: "legyenek mindnyájan egy"
Egyházi bojkott?
Van, ami nem eladó
Vitaest az egészségbiztosításról
Tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott!
Élő egyház
Zéró misebor?
Az MKPK titkárának közleménye
A Nyolc Boldogság közösség reformja
A Biblia évének "tavaszi" zsengéje
Ökumenikus találkozó Pencen
Nagy a kereslet a Biblia iránt
Hitünk és igehirdetésünk alapja a Biblia
Előadás-sorozat a székesfehérvári egyházmegye papjai számára
Az egység ereje
Pedagógus lelkigyakorlat Székesfehérváron
Élő egyház
Férfinak és nőnek teremtette...
A "Mulieris dignitatem" évfordulóján
Az Egyesült Államok a választás évében
A spanyol választás előtti vita
Fórum
Páli Szent Vince nyomdokain
Prohászka üzenete
Tűnődés a hétről
KÖNYVESPOLCRA
Kézikönyv a hazai egyházakról
Miért hiányzik Máté angyala?
ÁLMODIK A MÚLT
Az Olvasó írja
Mikor halt meg Meszlényi Zoltán püspök?
Fórum
Ahol a pápaság született...
A Genezáret-tó környéke
A kőszegi kálvária stációi
Fórum
Paktum helyett házasságot
Aki politikusként is melegszívű pap maradt
Világképünk és a Biblia
Hétköznapok "igen"-je
A házasság világnapja - február második vasárnapja
Fórum
Kétezer év tapasztalatából...
Bábel érsek előadása a katolikus nevelésről
Vitanap a Parlamentben
Élőlánc a kisiskolákért
Mozgósítás
Ifjúság
HÍRVILÁG
Ép testben ép lélek
Családok, ismert sportolók a gödi piaristáknál
Séta utca
Hamu és gyémánt
Programajánló
REJTVÉNY
Lóugrás
Kultúra
Wass Albert, az igazságkereső
Villáminterjú Wass Endrével, az író fiával
Szláv az ének
Miskolci operafesztivál - nyolcadszor
Örömzene
Hang-sorok
Kislány a tápai Rétről
Paletta
Fórum
A hit ikonjai
A nyíregyházi Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
Isten szeretetének tanúi
UNITAS találkozó Budapesten
Kell- és tudnak is segíteni
Magyarországi karitász
Mozaik
Aprókból épül
Mindig találhatunk rászorulókat!
Ünnepel a Szent Egyed közösség
A Kockásfülű nyúltól a Testvérekig
"Kalkutta az egész világ..."
Újjászervezték a kaposvári egyházmegye karitászt
Január végén

 

Wass Albert, az igazságkereső

Villáminterjú Wass Endrével, az író fiával

Tíz évvel ezelőtt hunyt el Wass Albert. Hogyan emlékszik viszsza azokra a napokra?


Was Albert, az író

- Édesapám halálakor nem voltam Amerikában, így csak a testvéreimtől hallottam a szomorú hírt. Nem is akartam elhinni, mert még januárban a szokásos évi családi találkozásnál csodálkoztam is édesapám szellemi frissességén, életerején és hangulatos jókedvén, aminek természetesen nagyon örültem.

Milyen emlékei vannak gyermekkoráról, édesapjáról?

- Édesapámról nincsenek emlékeim a gyermekkoromból, mert csak tizennyolc éves koromban talákoztunk először. Akkor elég feszült volt a hangulat, mert nem ismertük egymást. De amikor elkezdtem mesélni neki az erdélyi utazásaimról és az ott eltöltött csodálatos idők emlékeiről, nagyon hamar mind a ketten úgy éreztük, mintha már rég ismernénk egymást.

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznie édesapját, mi lenne az?

- Lehetetlen egy szóval jellemezni, mert nagyon sokoldalú és lelkileg gazdag ember volt. De ha mégis egy szót kellene mondanom, hirtelen az jutna eszembe: igazságkereső.

A háború után édesapja Amerikába emigrált. Hogyan tudott beilleszkedni az erős nemzeti tudattal rendelkező Wass Albert az idegen környezetbe? Foglalkoztatta a hazatérés gondolata?

- Erre nem tudok válaszolni, mert ahogy mondtam, akkor nem voltam vele. Amikor megismertem, sokat beszélgettünk a hazatérésről, amikor mindig azt állította nekem, hogy nem akar hazatérni, mert úgy akar emlékezni Erdélyre, amilyen Erdély abban az időben volt, és ő ott élt. Azt hiszem félt, hogy csalódni fog, ha látja a valóságot és a változást, ami eltávozása óta bekövetkezett.

Ön számos intézményt működtet Erdélyben, Wass Albert szülőföldjén, többek között a holtmarosi árvaházat. Hogy érzi, édesapja emlékét őrzi ezáltal, vagy emberbaráti tevékenységet folytat?

- Nemcsak az édesapám emlékét őrizzük ezzel testvéreimmel, hanem saját meggyőződésemből és szeretetemből Erdélyért segítek a jövendő generáción. Arra törekszünk és azt szeretnénk elérni, hogy nekik is ugyanolyan esélyeik legyenek a világon, mint a földgolyó más, esetleg szerencsésebb részén született és nevelkedett fiataloknak.

Wass Albert személyének ellentmondásos megítélése folyamatosan téma a sajtóban. Sikerül-e megszabadulni a háborús bűnös megbélyegzéstől, hol tart most a rehabilitálás folyamata?

- A rehabilitációs per folyamatban van, erről az utóbbi időkben lehetett az erdélyi sajtóban olvasni.

A Wass Albert-könyvek népszerűsége hosszú idő óta töretlen. Ön szerint minek köszönhető ez a népszerűség, az irodalmi értéknek vagy a hangsúlyos nemzeti jellegnek inkább?

- Ezt leginkább az olvasók tudják megítélni.

Milyen a Wass család ma élő tagjainak viszonya a magyarsághoz, Magyarországhoz, Erdélyhez? Büszkék-e arra, hogy innen származnak és hogyan ápolják a kapcsolatot az itthoniakkal?

- Erre leginkább a magam nevében tudok válaszolni, habár testvéreim és a gyerekeik, sőt már az unokáik is elég gyakran látogattak haza Erdélybe. Én évente legalább négyszer tartózkodom Erdélyben, szeretem az erdőt, a patakot, a köveket és a fenyveseket, ha ott vagyok, otthon érzem magam. Tudományos tevékenységemnek köszönhetően Magyarországra is többször látogatok.

Lukács János

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu