LITURGIA

A kenyértöréstől a szentmiséig (XXXVIII. rész)

Szertartáskönyv a VII. századból: a Gelasianum

A Veronában megtalált VI. századi szakramentárium után a második legrégebbi az a könyv, amelyet - helytelenül - Gelasius pápa művének tartottak. A pápa nevét viseli máig is ez a miséhez használt szertartáskönyv. Legősibb példányát 750 körül másolták a Párizs környéki Chelles monostorában, a szöveg azonban korábban, még a VII. században keletkezett. Mivel több ez a szerkönyv, mint elődje, a Veronai Szakramentárium?

A könyv három részre tagolódik. Itt már szétválasztották az év időszakainak részét (temporale) a szentek naptári ünnepeitől (sanctorale). E két rész után következik a szentek közös miséinek gyűjteménye (commune). Tartalmilag a miséhez használt könyörgések, prefációk szövegét találjuk meg benne, sőt, már a mise központját, a kánont is belemásolták, valamint a pap vagy püspök a szentségkiszolgáltatásoknál és a zsolozsmán is használhatta, mert benne voltak a rá tartozó imaszövegek. A misekönyv valódi elődjét látjuk benne, jóllehet még nem misszále, mert hiányoznak belőle a rendelkezések, rubrikák, az olvasmányok és ének-utalások. Érdekesség, hogy minden miséhez négy könyörgést találunk, amelyek közül egynek a rendeltetésében nem biztosak a kutatók. Egyesek a misekezdő kollekta, felajánlási könyörgés és áldozás utáni könyörgés mellett az egyetemes könyörgéseket lezáró imát látják a negyedik szövegben, míg mások a záróáldáskor a nép fölött (super populum) mondott könyörgést ismerik fel benne.

A Sacramentarium Gelasianumot Rómában készítették és használták a VII-VIII. században. Ebbe beledolgozták a pápai hagyományt, vagyis a stációs misék és a nagy ünnepek liturgiáit. Hozzátették azonban a plébániatemplomok elődjeinek évközi miséit, ünnepi imádságait, így széles körben használható könyv keletkezett, amely a VIII. század elején Galliába került, ahol a század folyamán mindenütt elterjedt, és bizonyos gallikán elemekkel gazdagították (például áldások, votív misék).

A Gelasianum érdekes olvasmánya a liturgiatörténetnek, egyes szövegeit a zsinati reform is felhasználta.

Füzes Ádám

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu