|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Isten szeretetének tanúi UNITAS találkozó Budapesten Az ismerkedést, a közös egyházépítést szolgáló összejövetelre került sor február 10-én a budapesti Központi Szemináriumban, ahol a szemináriumi elöljárók országos konferenciája, valamint a férfi és női szerzeteselöljárói konferenciák szervezésében országos UNITAS-találkozót tartottak Az idei találkozó fő témája a Szentírás volt, tekintettel arra, hogy 2008 a Biblia éve. Tarjányi Béla professzor előadásában a Biblia lelki formálódásunkban játszott szerepét elemezte. Beszélt a Szentírás keletkezésének körülményeiről, Jézus életéről, tanításáról, majd arról, hogy halála után az apostolok miért foglalták írásba az újra és újra felidézett emlékeket. Félő volt ugyanis, hogy a sokféle előadás, az örömhír szóbeli hirdetése során olyan nézetek is megfogalmazódnak, amelyek nincsenek összhangban Jézus életével, tevékenységével, tanításával. Ezért leírták mindazokat az emlékeket, amelyeket több évtized múltán is fel tudtak idézni. Az újszövetségi Szentírás így vált a kereszténység legdrágább kincsévé, mert belőle tudjuk meg, mit akart és mit valósított meg életében Jézus. A Biblia Isten Igéjének valóságos jelenléte közöttünk, s egyben erőforrás is. Általa közösség születik az egyházban, mert Jézus azt akarta, hogy elsősorban egymást szeressük, s cselekedeteinket is az együttes jó szándék vezesse. Az egyház a Szentírás kézbevételére biztat minden katolikus keresztényt. Olvasása közben gondolatainkat a javunkat akaró Isten vezeti. Igyekszünk hozzá szabni tetteinket, s ezáltal olyan dolgokat is meglátunk, megértünk, amelyek énközpontú világunkból nézve első olvasásra nehezen elfogadhatóak számunkra, mint például szeresd ellenségedet. Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét a közösségi bibliaolvasás jelentőségére is. A közösség tagjai egymást gazdagítják azáltal, hogy beszámolnak az olvasás közben szerzett benyomásaikról, mi érintette meg őket, mire kaptak ösztönzést. A keresztény ember számára legyen ünnep a Biblia olvasása, s mondják ki egymás előtt bátran, hogy fontos számukra, s hálásak Istennek a Szentírásért. Érdemes napközben is emlékezetünkben tartani egy-egy gondolatot, elmélkedni annak tartalmáról, jelentéséről, hogy valójában erőforrássá váljon lelkünkben isten Igéje. Az ünnepi szentmisén a találkozó résztvevői mellett számos környékbeli hívő is részt vett. Bíró László püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora szentbeszédében arra figyelmeztette kortársainkat, hogy az egysíkúvá váló világban ne legyenek önmaguk torzói. Istennel együtt élve válhatnak csak egész emberré. A keresztény ember hivatása az, hogy Krisztus erejével legyen jelen a társadalomban. A szerzetesek Isten szeretetéről tesznek tanúságot a világban, ezért kell minél többet imádkoznunk fiatal hivatásokért, hogy hűségesek tudjanak lenni abban a szolgálatban, amire meghívást kaptak. A kiscsoportos foglalkozásokon arról számoltak be a résztvevők, mit jelent számukra a zsolozsma mint a közösség kötött imádsága, hogyan olvassák, milyen módon érintette meg őket a Szentírás. A Biblia olvasásával, elmélkedéssel, megbeszéléssel töltött idő, Isten Igéje nyomot hagy az emberben, formálja, alakítja személyiségét - mondja Száraz Krisztián Dávid premontrei szerzetes, akit júniusban szentelnek pappá. - A Szentírásból megtudjuk, kik vagyunk, mire rendelt minket a Jóisten, mi a küldetésünk a világban. Ha megismerjük önmagunkat, s a küldetésünkkel is tisztában vagyunk, akkor másoknak is tovább tudjuk adni. Személyes istenkapcsolat, akaratának fölismerése nélkül nem tudjuk teljesíteni hivatásunkat, Isten igazságának, szeretetének hirdetését. Mi mással is zárhatná a tudósító írását, mint azzal a gondolattal, amelyet Tarjányi professzor idézett előadása végén. Viktor Emil Frankl, a koncentrációs tábort átélt zsidó pszichiáter végkövetkeztetését arról, hogy az ember akkor igazán ember, amikor emberfeletti. Isten képesnek tartott, és tart bennünket arra, hogy fölülmúljuk önmagunkat. Szöveg és kép: Cser István
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|