Világképünk és a Biblia

Mindaddig, amíg a természettudomány fejlődése nem tette lehetővé a Krisztus utáni II. században élt Ptolemaiosz görög tudós világképének új, pontos mérésekkel és számításokkal történő meghaladását, nem merült fel probléma a Biblia értelmezése körül. A geocentrikus, vagyis a Földet középpontnak feltételező szemlélet nem állt ellentétben a Biblia szó szerinti értelmezésével.

A lengyel Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) volt az első, aki a ptolemaioszi világkép iránt erősödő kételyek nyomán matematikai alapon kidolgozta a heliocentrikus, a Napot középpontnak tartó elméletet ("kopernikuszi fordulat"). Mivel kísérleti bizonyítékai nem voltak, a hívő katolikus tudós csak - többek között - Tiedemann Giese ermlandi püspök és Nikolaus von Schönberg kuriális bíboros hosszas biztatására járult hozzá műve kiadásához. Ez a szemlélet lassan terjedt tudományos és egyházi közökben egyaránt.

De egy évszázad múlva, Galileo Galilei (1564-1642) idején még mindig a geocentrikus szemlélet volt az általánosabb. A korabeli teológusoknak, akik a Szentírás betű szerinti értelmezését vallották, nehézséget jelentett a kopernikuszi rendszer. A vita ekkor már kiélesedett, Galilei többet tudott ugyan Kopernikusznál, de még szakembereknek is nehéz volt eljutniuk annak felismeréséig, hogy nem a hit és a tudomány szembenállása, hanem a Szentírás értelmezése jelenti a problémát.

Szabó Ferenc jezsuita jegyzete alapján idézzük fel II. János Pál pápa 1992-es beszédét a Pápai Tudományos Akadémia tagjai előtt. "Galilei, aki őszinte hívő volt, éleslátóbbnak bizonyult, mint teológus ellenfelei. Benedetto Castellihez írt levelében 1613-ban ezeket olvassuk: ťHa a Szentírás nem is tévedhet, egyes értelmezői és kommentátorai tévedhetnek több módon.Ť Valójában Roberto Bellarmino bíboros (a Szent Officium tagja) jól látta a vita lényegét: a kopernikuszi rendszerrel kapcsolatban nagy körültekintéssel kell értelmezni a Bibliának azon szövegeit, amelyek látszólag azt állítják, hogy a Föld mozdulatlan és a Nap forog." Inkább azt kell mondanunk - fűzte hozzá Bellarmino -, hogy nem értjük, semmint azt, hogy amit a tudósok kimutattak, az hamis.

A pápa végül is kijelentette, hogy a Szent Officium teológusainak fő tévedése az volt, hogy szó szerint értelmezték a Bibliát. És itt a pápa a korabeli Baronius bíboros mondását idézte: "A Szentlélek nem azt akarta nekünk tanítani, hogy hogyan forog az ég, hanem azt, hogy hogyan jutunk az égbe."

A Biblia nem természettudományos ismereteket akar velünk közölni, hanem az Istenre és üdvösségünkre vonatkozó igazságokat.

R. P.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu