|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Rendelkezni a kétszer egy százalékról Május 20-ig lehet föladni az adóhivatalnak Az idei évben némileg változnak a személyi jövedelemadó kétszer egy százalékáról szóló rendelkezés szabályai. Lehet valaki önadózó, vagyis saját maga készíti el a bevallását - amelyet papíron vagy elektronikus úton adhat be az adóhivatalnak -, vagy a munkahelyét kéri meg, hogy készítse el az adóelszámolását. Az egy százalékról való rendelkezést többféle módon lehet megtenni. A felajánlás általában az adóbevallás része, de el is válhat attól. Az idei adóbevalláshoz egy 0753-D jelű nyomtatványt mellékelnek, ez az új rendelkező nyilatkozat. Ezen kérik a rendelkező nevét, adóazonosítóját vagy adószámát, a kedvezményezett egyház technikai számát, illetve alapítvány adószámát, megnevezését feltüntetni. Ha valaki nem rendelkezik alapítványnak, akkor át kell húznia ezt a rubrikát. Van mód arra is, hogy a korábban használatos formátumú rendelkező nyilatkozatot adjuk le. Ha ezt tesszük, akkor feltétlenül tegyük borítékba. Az adóbevallásunk mellé tett 0753-D jelű rendelkezésnél nem kötelező a boríték. Ha valaki adóbevallásában nem rendelkezett a kétszer egy százalékról, azt külön, az adóbevallástól függetlenül megteheti - fölajánlva az egyik egy százalékot az egyház, illetve a másik egy százalékot valamely alapítvány javára. Ha valaki a munkahelyén nem tudja leadni a rendelkező lapot, azt május 20-ig külön borítékban feladhatja az adóhivatalnak. Ha a tavaly használatos formanyomtatványon teszi meg ezt, akkor a lezárt borítékra nevét, állandó bejelentett lakcímét és adóazonosító jelét vagy adószámát írja rá. Ezt a borítékot egy nagyobba helyezve juttathatja el postán az adóhivatalnak. (Ajánlatos tértivevénnyel postára adni.) Fontos megjegyezni, hogy minden egyes adózó személy csak egyszer rendelkezhet, többszöri beadás esetén érvénytelenné teszi a szándékot. A munkahelyen csak lezárt borítékban (névvel, címmel, adóazonosító jellel és aláírással) adható le a rendelkező nyilatkozat, amelyről ott listát kell készíteni, és azt is alá kell írni. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a munkahely csak az adóelszámolást készíti el, és az adózó a nyilatkozatokat közvetlenül az adóhivatalnak küldi meg. Az egyházak a felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékának arányában kapnak támogatást, mégpedig a következő módon: a valamennyi egyháznak felajánlott összeget az állami költségvetésből a befolyt személyi jövedelemadó 0,5 százalékáig kiegészítik. Az egyházak megkapják a nekik közvetlenül felajánlott összeget, a kiegészítést pedig a felajánlók száma szerint osztják el. Ebből következik, hogy akkor is fontos rendelkezni, ha egyébként az adóbevallásban nincs adófizetési kötelezettségünk. A katolikus hit megvallásához, gyakorlásához tartozik, hogy a hívő ember ilyen módon is tanúságot tegyen meggyőződéséről és elkötelezettségéről, amelynek a történelemben látható megnyilvánulása az egyház. Nem elégséges "a magunk módján" katolikusnak lenni, ennek nyilvános vállalásához tartozik az egyház javára rendelkezés az egy százalékról. Ráadásul ez nem jelent külön anyagi terhet, csak a már befizetett adó egy százalékának átirányítását az egyház javára, egy másik egy százalékét pedig egy civil szervezet, alapítvány javára. Annak az egyháznak a javára, amelynek minden megkeresztelt a tagja. Ne feledjük: "az egyház mi vagyunk". e. i.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|