Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (23.)

Délvidék

A trianoni békediktátum következtében nyolcvanhét éve Szerbiához tartozik a korábban Délvidéknek nevezett országrész. A térségben mára már kisebbségbe került a magyar nemzetiségű lakosság, de a más anyanyelvű katolikusokkal együtt őrzik hitük, vallásuk hagyományait, értékeit - ezek között a legismertebb magyar szent tiszteletét is.

Szent Erzsébet-ábrázolás a szabadkai Városi Kórház kápolnájában

A röszkei határátkelőt elhagyva, a homokpuszta déli folytatásánál található Horgos település. Két-háromezer évvel ezelőtt puszta volt a falu helyén, amely félúton van Szeged felé. Már I. Géza (1045 körül-1077) 1075-ben keltezett adományleveléből ismert Horgas-Horgos település. Barokk temploma 1776-ban épült Nepomuki Szent János tiszteletére, Havas Boldogasszony oltalmába csak később, 1960-ban ajánlották. Magyarázható ez a helybeliek és általában a magyar lakosság mély Mária-tiszteletével. A templom egyik üvegablakán megörökítették Szent Erzsébet alakját, de a templomot díszíti a magyar ifjúság patrónusa, Szent Imre szobra is.

A kelebiai magyar határállomás után az első település Szabadka, Bácska északi részének legnagyobb városa. IV. Béla alapította, hosszú időn át királyi birtokként tartották nyilván, 1439-ben Hunyadi Jánosé is volt. A mohácsi csata után Cerni Jovan paraszthadai foglalták el a várost. A Szeged ostroma alkalmával elesett vezér halála után azonban csapatai szétszéledtek. A török időben a budai szandzsákhoz tartozott, és a XVIII. században az elnéptelenedett településre bunyevácok, katolikus bosnyákok érkeztek. 1779-ben Mária Terézia szabad királyi városi rangot adományozott a településnek, így az okmányokon Theresiopolis néven szerepelt. Az 1848/49-es szabadságharc után Vajdasághoz tartozott.

A város kéttornyú, egyhajós, késő barokk templomának alapját 1773 októberében helyezték el Kaufmann Ferenc pesti építész tervei alapján, azonban csak 1797-ben fejezték be a munkálatokat. Avilai Szent Teréz tiszteletére emelték a templomot, melynek hossza 61, szélessége 26, tornyainak magassága 64 méter. A vidék egyik legnagyobb temploma. Az első szentmisét 1797. október 17-én mutatták be itt.

A székesegyház homlokzatán a felirat - magyar fordításban - "neked, mennyei Király, az új város e székhelyet emelte", s az évszám, 1798, a templomépítés befejezésének ideje. A főoltár a város ajándéka volt, a templom patrónusát ábrázolja.

1968. január 25-én VI. Pál pápa a templomot székesegyházzá nyilvánította, majd 1974. április 29-én a basilica minor címmel tüntette ki. Így az Avilai Szent Teréz-bazilika a székesegyházi egyházközség plébániatemploma.

A kóruslépcső egyik falfülkéjében áll a rózsacsodára utaló Szent Erzsébet-szobor, amely Ferdinand Stufflesser alkotása.

A színes ablakokat Franz Xaver Zettler müncheni mester műhelyéből Mamuzic prépostplébános rendelte 1894-ben, amelyek egyikén Szent Erzsébet cipót nyújt a kosarából.

A XVI. század eleji szabadkai várkastélyból a török dúlás idején dzsámi lett, majd az ide telepített ferencesek 1736-ban Szent Mihály tiszteletére templomot és klastromot emeltek. A "barátok temploma" azonban csak az 1909-1910-es újjáépítés alkalmával nyerte el mai, pszeudoromán alakját. A Fekete Mária-kápolnában, a gyóntatófülke felett látható Szent Erzsébet érdekes, sötét ruhás ábrázolása, fején aranykoronával. A festő neve ismeretlen.

A szabadkai városi kórház kertjében az Árpád-házi szent tiszteletére épült kápolna áll, amely az 1910-es években épült. A főoltárképen Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek.

A magyar szigetvilág részeként, Nyugat-Bácskában a Mária-kegyhelyek közül a leglátogatottabb a doroszlói csodatevő kútnál épült templom, melynek búcsúját Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án tartják. Először Bajkút néven emlegetik a települést az 1732-es okmányok. Az óbudai klarissza apácákhoz tartozott a középkor végéig, s a későbbi török világ majdnem teljesen elpusztította a vidéket. Az első három kis kápolna beépült a mai kéttornyos, 1872-es építésű templomba, amelyet az 1967-es felújítás során a Fatimai Szent Szűznek szenteltek. Látogatottságát a szentkút vize csodatévő hatásának tulajdonítják. 1792-ben egy gombosi fiatalember, Zablóczki János visszanyerte látását a kút vizétől, azonban ezt az első feljegyzett csodálatos gyógyulást számos is követte. A hagyományokat követve a templom búcsúja napján magyarok mellett szépen kivarrott népviseletbe öltözött sokácok, bunyevácok, szlovákok és németek, sőt még a környéken lakó ruszin és szerb ortodox hívek is megjelennek, és együtt imádkoznak.

A templomban baloldalt áll a koronás Szent Erzsébet- szobor rózsákkal a kötényében, jobbjával cipót nyújtva a koldusoknak.

Szabadkától nem messze, a belgrádi útnál fekszik a Hunyadiak idejéből származó település, Topolya, amely a dél-alföldi vidékekre jellemző templomtornyok és szélmalmok városa volt. Mára már csak egy felújított szélmalom - ugyan hiányzó lapátokkal - tanúja a városi főút melletti dombon a valamikori virágzó malomiparnak.

Az éppen százéves topolyai Sarlós Boldogasszony-templom neogótikus stílusával, hatalmas méreteivel uralja a települést. Egy régebbi, kisebb méretű, 1761-1762-ben épült barokk templom helyére épült, felszentelésére csak 1907-ben került sor. A főoltár - Erzsébet és Mária találkozása - faszerkezete a tiroli Stufflesser cég munkáját dicséri, a festményeket Dudits Andor, budapesti festőművész készítette 1908-ban.

A főoltártól balra az első festett üvegablakon Árpád-házi Szent Erzsébet alakja látható fejedelmi öltözetben, palástban, koronával és rózsákkal, kenyeret oszt a rászorulóknak. Zsellér Imre budapesti üvegfestő munkája.

Zombor és Újvidék között, a hatalmas hársfák alatt a kétszáz éves fennállását most ünneplő temerini Szent Rozália-templomot Szécsen Sándor, a helybeli kegyúr építtette 1804 és 1806 között a lakosok közös munkájával. A bal oldali mennyezeti freskókon magyar szentek, köztük Szent Erzsébet alakja is látható.

A bácskai vidék legdélebbi részén, a Duna bal partján terül el Újvidék. A belváros főterén, az 1894-ben Molnár György tervei szerint épült neoreneszánsz stílusú tornyos, oszlopokkal díszített városházával átellenben magasodik a neogótikus stílusban épült Mária neve templom - amelyet a nép nagytemplomként vagy katedralaként emleget. A főoltár is újvidéki mester munkája, az oldalfalat díszítő egyik festett üvegablakon Szent Erzsébet alakja, kötényében rózsákkal: a szegényeknek kenyeret oszt.

1928-ban hivatalos rendeletben előírták, hogy Újvidék Darányi-, majd 1927-től Adamovic-telepi városrészén iskolát nyissanak, és ekkor épült fel a katolikus és a református templom. Az előbbi Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viseli. A szentélyt a főhajótól elválasztó íven "Szent Erzsébet, köszöntünk téged" üdvözlés olvasható.

Az újvidéki ferences templomot Léh Mátyás (1871-1958), szépligeti plébánosnak a rendnek ajándékozott családi házából alakították ki. Uzdóczy Zadravecz István tábori püspök 1943-ban, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelte fel a földszinti kis kápolnát, és még ugyanezen év október 31-én, Krisztus király ünnepén került sor a kibővített kápolna felszentelésére. Az egyik mellékoltár színes üvegablakán Szent Erzsébet kezét tárja a hozzá fordulókhoz.

A délvidéki Szent Erzsébet-emlékeket felkeresve - természetesen nem a teljesség igényével - megállípíthatjuk, hogy Árpád-házi szentünk tiszteletét méltón őrzik ezen a vidéken is.

Szöveg és kép:

Beck Ivánné Dekker Mária

Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu