Katolikus főpap a tudós testületben

Erdő Péter székfoglalója az Akadémián

"Különleges ünnep számunkra, hogy egy világszerte elismert kánonjogász lett az Akadémia tagja" - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, amikor november 29-én délelőtt megnyitotta az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ülését, amelynek keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megtartotta akadémiai székfoglaló előadását a hazai tudományos élet számos egyházi és világi képviselője - köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Schweitzer József főrabbi - jelenlétében.

Az Akadémia májusi közgyűlésén huszonnyolc új levelező tagot választottak, közöttük Erdő Pétert, aki 2003 óta az MTA doktora. A tagságot deklaráló oklevél átvétele előtt a nemzetközileg elismert egyházjogász az Akadémia dísztermében megtartotta székfoglaló előadását A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban címmel. Az egyházjogtörténeti összefüggéseket feltáró, jogfilozófiai és módszertani kérdéseket felvető értekezés témája a korabeli haditechnika fejlődésével megjelenő "gépek" használatával kapcsolatos középkori egyházi állásfoglalás volt. A jog és erkölcs összefüggéseire, a háborúk "igazságosságának" problémakörére is rávilágító előadás aktuális üzenetét újságírói kérdésre így foglalta össze a bíboros: "Ha egy mai szerzőnek kellene továbbvinnie a középkori jogi vélekedést, akkor a tömegpusztító fegyverekre is ki kellene térnie, és nemcsak abból a szempontból, hogy erkölcsileg hogyan ítéljük meg ezek előállítását, használatát, árusítását, hanem hogy mit tehet a társadalom vagy egy nemzetközi közösség ezek elterjedésének, használatának korlátozására."

A hit és tudomány összefüggéseivel kapcsolatban Erdő Péter elmondta: mi, keresztények nem úgy fogjuk fel a hitünket, mint a világtól idegen, távol álló dolgot, hanem úgy, mint a létező valóság legteljesebb horizontját. A hitünkben lennénk bizonytalanok, ha nem mernénk vállalni a teljes emberi tudománnyal való párbeszédet. Napjaink egyházának számos gyakorlati kérdésben le kell ásnia a tudomány alapjáig, gondolok itt a vallásközi párbeszédre vagy az ortodoxiával való katolikus dialógusra, amely nagymértékben jogtörténeti, intézménytörténeti kérdés - mondta a bíboros. - Hasonlóképpen a zsidósággal való vallásközi párbeszéd is tartalmaz olyan elméket, amelyek a jogtörténész számára érdekesek lehetnek. Akadémiai székfoglaló előadásom témáját is ezekre a kérdésekre való tekintettel választottam, hiszen egy-egy ilyen párbeszéd során felmerülő problémák megoldási módszere olyan közös alapokat tárhat fel, amelyek napjainkban is lehetővé teszik azt, hogy egy-egy új találmánynak, emberi lehetőségnek az erkölcsi minősítésében a vallások képviselőivel együtt keressünk közös platformot. Ez a módszer - amelyet a késő középkori kánonjogi esetmegoldásokról szóló előadásomban is bemutattam - nem pusztán az emberi logika, hanem az érvek tekintélyének és a történelmi kontinuitásnak egyfajta sajátos összefonódása: nem mindegy ugyanis, hogy egy probléma megválaszolásakor honnan merítjük érveinket. Az érveknek van világos rangsora, és ennek figyelembevétele, használata egyfajta módszertani biztonságot jelent. Az előadásomban felvázolt "módszer" tanulsága is a mának szól: a jog és az erkölcs szerves kapcsolatára, amelytől ma sem lehet elvonatkoztatni. Az emberiség történelmének legdrámaibb pillanataiban a jogrendeknek szükségszerűen vissza kell csatolniuk az erkölcshöz. Csak a nürnbergi per példájára utalnék, ahol az ítéletek jelentős részét végül is az úgynevezett természetjog alapján hozták meg.

Erdő Péter a közeljövőben (jövő év januárjában) esedékes tudományos feladatairól is beszélt az újságíróknak. A bíboros többek közt részt vesz a római Gergely-egyetemen zajló zsidó-keresztény párbeszéd műhelymunkáiban: felkérésre Izrael Singerrel tart közös előadást, melynek keretében jogi és etikai módszertanok rokon vonásait kutatják. Nem puszta szellemi játéknak szánjuk ezt - tette hozzá a bíboros -, hiszen olyan közös pontokat keresünk, amelyek a mai világ problémáira adható együttes állásfoglalást tesznek lehetővé számunkra.

Szintén jövő januárban egy másik római szimpóziumon pedig arról tart előadást a bíboros, hogy milyen kánonjogi eszközök használhatók fel az ortodoxiával való teljes közösség érdekében, illetve a reménybeli teljes közösség körülményei között.

Erdő Péter személyében négy évtized elteltével ismét egyházi személy lett tagja az Akadémiának. "Ezzel visszatértünk a gyökerekhez" - mondta Vizi E. Szilveszter elnök -, hiszen a tudós testületnek kezdettől fogva tagjai voltak papok, szerzetesek, Ballagi Mórtól Jedlik Ányosig vagy Kelemen Krizosztom bencés főapátig. 1945-ig az MTA Igazgatótanácsának tagja volt a mindenkori esztergomi érsek.

Körössy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu