Vallási turizmus a XXI. században

Kétnapos vallási turisztikai konferenciát szervezett a pécsi püspökség november utolsó napjaiban. A találkozóra azok a cégek, szaklapok kaptak meghívást, amelyek zarándokutak szervezésével vagy épp a különböző turisztikai célpontok ismertetésével foglalkoznak. Közel negyven résztvevő tartotta fontosnak, hogy találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek egymással.

A konferencia első napján az egyházmegye néhány kiemelt turisztikai célpontját mutatták be, például Mohácson a Szent János Hotelt - mely a tervek szerint december végén nyitja meg kapuit -, a fogadalmi templomot, Babarcon a püspöki pincészet egyik csodálatos épületét, valamint a szálláshelyül is szolgáló máriagyűdi Domus Mariae Zarándokházat, amely eredetileg a kegytemplommal egybeépült kolostorépület. Az egész napos kirándulás a helyszíni szemlén túl alkalmat adott az egyházmegye ezeréves múltjának rövid feltárására, megismertetésére.

A konferencia második napja siklósi kirándulással indult, ahol a vendégek megtekintették a volt ferences templom XIV. századi, épen maradt freskóit, valamint a Turonyban található Árpád-kori - ma református - templomot. Ezt követően Pécsett, a püspöki palota konferenciatermében folytatódott a szakmai tanácskozás, előadásokkal és fórummal. A levezető elnök és egyben az első előadó Ifju György idegenforgalmi szakértő volt. Előadásában a hívő embert mint turistát, mint zarándokot és mint zarándokturistát elemezte, valamint arra is választ keresett, hogy milyen evangelizációs lehetőségeket rejt a turizmus. Felszólalásának kiindulópontja a hívő ember meghatározása volt, aki hitét nem kitűzőként használja, hanem magatartásformájáról ismerszik meg, hisz nem elég megvallani, hanem élni kell a hitet. A zarándokturista pedig az, aki egy-egy utazás alkalmával, vallásos megmozduláson, zarándoklaton igényli a hit kegyelmét és gyakorlását, de szeretné látni, megélni, megismerni az adott ország, táj, település más jellegű értékeit is. Az evangelizáció lehetőségeiről szólva Ifju György megemlítette a "lelki salaktalanítás" jelentőségét, amihez csend, nyugalom, elmélkedés szükséges. Erre számos kolostor, lelkigyakorlatos ház kínál megfelelő helyszínt és alkalmat. Evangelizáció az is, ha gondolunk mások lelkiségére, és emberhalászként viselkedünk. Mi is adhatunk jó szót, biztosíthatunk a lelki töltekezéshez szükséges hátteret, bemutathatjuk értékeinket (templomainkat, kolostorainkat, kápolnáinkat), szervezhetünk zenés áhítatokat stb.

Eckert Józsefné, a pécsi egyházmegye rendezvényszervező és programirodájának vezetője elmondta, hogy az egyházmegye 1991 óta foglalkozik idegenforgalommal, zarándokutak szervezésével. Kis csapat kezdte meg az építkezést, először kisebb helyi utazásokkal, a székesegyház bemutatásával, majd az évek során nőtt a kezdeményezés jól működő, kül- és belföldi zarándoklatokat egyaránt szervező irodává. Folyamatosan dolgoznak azon is, hogy az ezeréves egyházmegye értékeit méltó módon mutassák be. Erre példa a különféle programok szervezése, az ősi kegyhelyek felkarolása, a régi hagyományok életre hívása.

A vallási turizmusról szóló konferencia előadója volt még Korpics Márta, a pécsi egyetem szakrális turizmussal foglalkozó oktatója, aki Zarándok vagy turista címmel az utazás két létmódja közötti különbségeket és hasonlóságokat elemezte, valamint Darnai József Ágoston mohácsi káplán, aki a nemzetiségekről, a nemzetiségi pasztorációról, és ennek a hétköznapi gyakorlatban való megjelenéséről, ápolásáról beszélt.

A XXI. századi vallási turizmussal foglalkozó konferencia lezárultával elmondható, hogy közös utat építünk, közös utat járunk, melyen hívő vagy hitetlen emberként, de Isten művét kívánjuk megismerni, amelyet emberi kéz épített, ápol, őriz és ad tovább.

Fazekas Orsolya

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu