1956 termékenyítő hatása

Nemzetközi konferencia Esztergomban

Miként hatott az 1956-os forradalom a környező országok egyházi életére, illetve az emigrációra? Ezt az összetett kérdést tekintették át azon a háromnapos tanácskozáson, amelyet november 28-30-án rendeztek Esztergomban, a Szent Adalbert Konferenciaközpontban.

A tudományos összejövetelen (melyet a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány szervezett és többek között a Nemzetközi Visegrádi Alapítvány is támogatott) a téma magyar szakértői mellett lengyel és szlovák történészek is kifejtették véleményüket. A nyitó előadást Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát tartotta, A forradalom és az egyházak címmel. Majd következtek a kérdéskört kibontó felszólalások: a forradalom hatásáról a szatmári egyházmegyében (Bura László); Márton Áron püspök 1956-os székelyföldi bérmakörútjának politikai következményeiről (Nagy Mihály Zoltán); az egyházi személyek ellen lefolytatott megtorló perekről (Pál-Antal Sándor). Külön színfoltot jelentettek a protestáns egyházak képviselői, így Erdélyi Géza rimaszombati református püspök összegzése a csehszlovákiai történésekről, a kolozsvári Dávid Gyula előadása a forradalmi eseményekről a Kolozsvári Protestáns Teológián, nemkülönben a Négyfalu-Kunszentmártonból érkezett Veress Károly, aki az erdélyi evangélikus egyház forradalmi napjairól beszélt. A Bonnból hazalátogató történész, Adriányi Gábor a kölni katolikus magyarok 1956-os élményeit villantotta fel. Gyarmati György, az Állambiztonsági Levéltár főigazgatója a levéltárban fellelhető, egyházi vonatkozású 1956-os iratokról adott áttekintést. Mindamellett a második nap egyik legmaradandóbb élményét Tempfli József nagyváradi püspök előadása jelentette, aki megindítóan idézte fel személyes találkozását Nagy Imre miniszterelnökkel.

A tanácskozás zárónapja a lengyel kapcsolatok jegyében telt. A Lublinból érkezett történész, Henryk Gapski tartalmas összefoglalást nyújtott A forradalom és a lengyel katolikusok címmel. A lengyel egyházi vezetés szolidaritási törekvéseitől az egyszerű emberek gyakorlati segítségnyújtásáig a téma számtalan vetülete felszínre került. A lengyel értelmiség akkori magatartását, szellemi irányultságát már az is megfelelően jellemzi, ha Gapski kiváló előadásából ezúttal egyetlen mondatot ragadunk ki: édesapja a forradalom időszakában három rádióadót hallgatott élénk figyelemmel: a BBC lengyel nyelvű adását, a Szabad Európa Rádiót és a Vatikáni Rádiót.

Egy fiatal varsói történész, a magyarul is kiválóan beszélő Tomasz Wolbrecht szűkebb témáról adott elő: a magyar forradalom hatásáról a katolikus egyházra Krakkóban. Egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a lengyel katolikusok a tizenkét évvel korábbi, 1944. augusztus-szeptemberben lezajlott varsói felkelés tragédiája alapján jól tudták: akár ők is kerülhettek volna ugyanolyan helyzetbe, mint a pesti utcákon harcoló magyar nép. S ez csak erősítette bennük a testvéri összetartozásunk tudatát. Ám Wolbrecht nem csupán a krakkói szálakról beszélt: a pesti események közvetlen előzményének számító poznani munkásfelkelésre is kitért, valamint részletes párhuzamot vont Mindszenty József bíboros és legendás varsói kortársa, Stanislaw Wyszynski bíboros egyénisége, sorsa között. E két lengyel előadáshoz kiválóan illeszkedett Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusának hozzászólása a forradalom és a lengyel egyház kapcsolódásairól.

A Beregszászról érkezett jezsuita lelkipásztor, Bohán Béla egy kevéssé ismert területről, az egykori szatmári egyházmegye szovjet részének ötvenes évekbeli viszontagságairól beszélt. Megrázó adatokat ismertetett: a Szovjetunió területén az egyház nem minősült jogi személynek, vagyis semmiféle jog nem illette meg. 1946-ban három, ‘49-ben öt, 1950-ben hat, 1951-ben három magyar papot ítéltek börtönbüntetésre, személyenként 25 évre. Az 1952-ben utolsóként elítélt magyar lelkész tíz évet töltött munkatáborban. Ugyanakkor 1945 után mindössze két katolikus papot engedtek felszentelni: 1947-ben és 1987-ben egyet-egyet.

A háromnapos tudományos ülést Janka György előadása zárta, aki a nyíregyházi görög katolikus szeminárium forradalmi napjairól számolt be, egy akkori papnövendék naplójegyzetei alapján.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu