AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

Kisboldogasszony

Kisboldogasszonyról, azaz Mária születésének ünnepéről emlékezünk meg a héten. A kalendáriumban ez a nap pontosan kilenc hónappal követi a szeplőtelen fogantatás december 8-ai ünnepét. Elsőként a jeruzsálemi hagyomány határozta meg - és tisztelte - Mária születésének helyét, mégpedig a Betheszda-fürdő mellett. A VII. században már kelet és nyugat is e napon tartotta a születésnapot, kivéve a koptokat, akik egy nappal korábban.

Jelen írásunkban két, Mária életével foglalkozó festményt idézünk meg az esztergomi Keresztény Múzeumból. Mindkettőt egy flamand festő, Jan Philipp van Thielen (1618-1667) készítette, és 1875-ben Szántóffy Antal esztergomi kanonok tulajdonából került a gyűjteménybe. A festmények, ha témájukban nem is, de ornamentális keretezésükben hasonlóak, ugyanis virágfüzérben, virágcsendéletben ábrázolják a szeplőtelen Szűz Máriát és az angyali üdvözletet. A művek tulajdonképpen "csaliképek" (idegen szóval trompe-l´oeil-ök), azaz tárgyakat a megtévesztés szándékával valóságosnak festenek meg. A képeken ilyenek azok a kartusok, azaz plasztikus pajzsok, amik a Szűz Mária-képeket hordozzák.

Az első festő, aki girlandokkal körülövezett mitológiai vagy bibliai témákat festett meg, az antwerpeni Daniel Seghers volt. A művészettörténet-írás az ő tanítványaként tartja számon esztergomi mesterünket, aki 1632-ben Antwerpenben telepedett le, és átvette az ottani Szent Lukács festőcéh vezetését. Később, 1660-ban visszatért szülővárosába, Mechelnbe, ahol már sógorával, Erasmus II. Quellinusszal dolgozott együtt: ez utóbbi festette a csendéletekbe a figurális jeleneteket.

A bibliai jelenetek nemcsak "ürügyként" szolgáltak csendéletek alkotására: a szeplőtelen fogantatást például Mária "hagyományos" ikonográfiai jelképei, rózsa, liliom és írisz kíséri. Ugyanakkor a csendélet elemei, így a lepkék és a tulipán a mulandóságra, a "Vanitas"-ra figyelmeztetnek; a szegfű pedig a szenvedéstörténetre utal. Mária alakja a Jelenések könyvét citálja: glóbuszon áll, sarkával kígyót tapos, kezében liliom. A megtestesülendő Megváltó anyja ő, akihez Jézus kisded alakban, a Szentlélektől mennyei fényben övezve közelít. A Szűz körüli angyalok viszont a lorettói litániára utalnak. A kezükben tartott keretek mintegy megismétlik a kartusos mező formavilágát: barokkos fafaragványaik "kép-a-képben" illúzióját hitetik el a nézővel.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu