Vodkakirály, Kalapos nő, Dundi Maca és társaik

Újabb sokkoló somogyi adatok a főiskolai adjunktus vizsgálódásaiból

A kiskamaszok jelentős hányada meglehetősen pontatlan információkkal rendelkezik az ország vezetőiről, minisztereiről, s teljes az ismerethiány a tekintetben is, hogy ki s hogyan kerülhet a polgármesteri székbe. Lakóhelyük nevezetességeit sem igazán ismerik a gyerekek, mint ahogy azzal sincsenek tisztában, hogy mennyibe kerül egy gombóc fagyi, egy kiló kenyér, ám a cigaretta, a kóla és a rágógumi árát pontosan ismerik.

Csaknem kétezer, nyolc-tizenöt éves somogyi diákot faggatott Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karának adjunktusa és néhány hallgatója, hogy megtudják: miként vélekednek a tanulók a különböző, társadalmunkat érintő témákról, mennyire tájékozottak az őket körülvevő világról. A tanárnő régóta vizsgálódik a kamaszok körében. Korábban a munka rangjáról, erkölcsről, értékrendről, példaképekről, családi szokásokról, egyházi ünnepekről beszélgetve összegezte meglehetősen lehangoló tapasztalatait. A három év adataiból készített, s a kamaszok világképére rávilágító összegzés azért különösen aktuális és elgondolkodtató, mert a közelmúltban felvetődött: esetleg hazánkban is 16 évre viszik le a választói korhatárt. Úgy, ahogy Ausztria tervezi 2010-től. Tóth Istvánné főiskolai adjunktust, a Tanárképzők Országos Szövetségének elnökségi tagját kérdeztük.

Mennyire ismerik, ismerik-e a gyerekek az ország vezetőit s a parlamenti pártokat?

- A 12-15 évesek 64 százaléka tudta megnevezni a miniszterelnököt, 6 százalékuk az ellenzék vezetőjét nevezte meg, 1 százalékuk "valami gyümölcsnevű" - így felelt. Soroltak Meggyesit, Szilvásit, Almásit, Diósit, 3 százalékuk pedig "valami madárnevűre" asszociált. 12 százalékuknak nem jutott eszébe a vezetéknév, s ugyanennyien vallották azt: nem tudják. A köztársasági elnök nevét a 8-12 évesek közül minden negyedik, a 12-15 évesek közül minden második diák ismerte helyesen. Volt, aki a korábbi elnököket, illetve Habsburg Ottót gondolta annak, de a kisebbek 29, a nagyobbak 20 százaléka nincs tisztában azzal, hogy ki az államfő. Érdekes, hogy az oktatási és a kulturális tárca vezetőjének nevét 20-30 százalékuk ismerte.

Gondolom, kormánykoalícióról, ellenzékről is esett szó!

- Hogyne, a nagyobbak 58, a kisebbek 33 százaléka válaszolt helyesen. A gyerekek 20 százaléka viszont úgy gondolja, hogy kizárólag a szocialisták - kommunista meghatározás is volt - irányítják az országot. Az ellenzéket firtató kérdéseinkre a 8-12 évesek 30 százaléka válaszolt a Fidesszel, a 12-15 éveseknek pedig 58 százaléka. Voltak, akik a fiatalokat tartják ellenzéknek, míg mások a vallásosakat, de olyan válasz is akadt: mindenki, aki nincs a parlamentben. Kétféle technikával vizsgáltuk azt, hogy a diákok mit tudnak a politika legismertebb személyiségeiről. Egyik változatban a nevek mellé kértük a poszt megnevezését, a másikban fordítva. A kettő összegzése alapján Orbán Viktor volt a legismertebb név, 88 százalékkal. A Fidesz elnöke, az ellenzék vezére, miniszterelnök, volt miniszterelnök, vezető politikus, kordonbontó - ilyen meghatározások születtek. A sorban utána 86 százalékkal Gyurcsány Ferenc áll - kormányfő, miniszterelnök, miniszter, gazdag üzletember, volt KISZ-vezető megjelölésekkel. Ismert név volt - hetven százalékkal - a sulinetes, a számítógépes Magyar Bálint oktatási miniszter is, a helikopteres, "vasútbezáró" Kóka János pedig 61 százalékkal a negyedik helyre került. Az 50 százalék fölötti kategóriában Horn Gyula, Szili Katalin, Navracsics Tibor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Molnár Lajos szerepelt még. A kamaszok egynegyede viszont nem ismeri a pénzügyminiszter nevét, még kevésbé ismert a honvédelmi és a mezőgazdasági miniszter neve. Lamperth Mónika nevét ugyan ismerik a tanulók, de posztot nem tudtak hozzákapcsolni, hasonlóan Göncz Kinga esetében sem. Előkelő helyen szerepelt viszont Keller László mint "feljelentésügyi" miniszter. Teljesen figyelmen kívüli a környezetvédelmi terület. Nem tudják, ki volt a miniszter, de "visszament az állatkertbe" - mondták. A nevekkel és posztokkal való hadakozás közben kiderült, hogy a gúnynevek skálája széles. A még szalonképes körben olvasott, hallott, eseti kreációk szerepeltek. A teljesség igénye nélkül: a hazudós Pinokkió, az imádkozó sáska, Csipike, a gonosz óriástörpe, a Vodkakirály, a Libatolvaj, a Lótolvaj, Sipánka, Dundi Maca, Nyuszifül, Helikoffer, Kistehén, Szemüveges kobra, Vipera, Gumi Jani, Zsebibaba, a Kalapos nő, a Szélestenyerű Fejenagy, az Üvöltő dervis, az Őszödi böszme. Szellemesek, de durvák is előfordultak. Azt is megállapítottuk, hogy a pártok pontos nevét is csak egy része ismeri helyesen a kamaszoknak, ám azt már minden második diák tudta, hogy az MSZP-nek a vörös szegfű, a Fidesznek pedig a narancs a jelképe.

A gyerekek milyen információkkal rendelkeznek közvetlen környezetükről, szülőhelyük, megyéjük látnivalóiról, az önkormányzatok munkájáról?

- Kérdeztük, tudják-e, ki áll a Somogy Megyei Közgyűlés élén. Gelencsér Attila nevét minden 20. gyerek ismerte. A többiek azt sem tudták, hogy van ilyen. Szita Károly, Kaposvár polgármestere azonban ismert személy. A vizsgált populáció 81 százaléka nevezte meg.

A megye neves szülöttei között mintegy 62 százalékos ismertséggel Fekete István áll az első helyen, de Csokonai, Berzsenyi, Rippl-Rónai neve is viszonylag ismerősen cseng. Meglepő adatként szembesültünk azzal, hogy kevesen ismerik Somogy szomszéd megyéit. Hibátlanul csak 20 százalékuk tudta felsorolni. Ötnél több megyei nevezetességet pedig csak minden tizedik tanuló tudott említeni. Sem a történelmi, sem a földrajzi, természetismereti tájékozottság nem ad okot elégedettségre. A nevezetességek sorában a Tesco, a pláza, a Krokodil Zoo, az Európa Park előkelőbb helyen állt, mintegy 50-30 százalékos ismertséggel, de ezeket is megelőzi az élményfürdő. Ez után már nem lepődtünk meg azon, hogy a nagyobbak 70 százaléka tudta csak, hogy ki városuk, falujuk polgármestere. Iskolájuk nevéről a diákok 26 százaléka semmit nem tudott, de igazgatójuk teljes nevét is csak a 12-15 évesek 60 százaléka tudta pontosan megjelölni. Teljes ismerethiány mutatkozott a téren is, hogy ki hogyan kerül a polgármesteri, helyi önkormányzati képviselői tisztségbe. Valami szavazással, de hogy ki szavaz, kire vagy mire, ez nem derült ki.

Önök vizsgálták azt is, hogy a gyerekek mennyire tájékozottak családjuk gazdasági helyzetét, gazdálkodási szokásait illetően. E tekintetben tisztábban látnak?

- A kereseti viszonyokról kevés a konkrét ismeretük, 20 százalékuk csak annyit tud, hogy kevés. 42 százalékuk tippelte, hogy mennyi is lehet a család jövedelme, 30 százalékuk körülbelül, 8 százalékuk viszont pontosan tudta. Közelebb álló témának tűnt a bevásárlással kapcsolatos kiadások köre. 1 kg kenyér árát volt, aki 24,50-ben, míg más 250 Ft-ban határozta meg. Szerintük 1 kg hús ára 100-2000 forint között mozog, 1 liter tej pedig 50 és 300 forint között.

Az iskolai büfék árait sem ismerik?

- De, azokkal általában tisztában vannak. Még az iskolai büfékből kitiltott hamburger, chips, hot dog árfekvését is fújták. Meglepő volt, hogy a gyerekek egyharmada nem tudta, mennyibe kerül egy gombóc fagylalt. A kóla, a cigaretta, a rágógumi árát viszont 85 százalékuk ismerte.

A vizsgált területeken olykor-olykor meglehetősen sokkoló adatokkal szembesültek. A nagy kérdés az: akar-e, tud-e valamit változtatni ezeken a tényeken a család, az iskola? Jut-e idő arra, hogy a világról valós(abb) képet kapjanak ezek a kamasz gyerekek?

- Ahogy eddig sem, most sem vállalkozom következtetések levonására. A mi dolgunk az volt, hogy kérdezzünk, öszszegezzünk, lássunk és láttassunk. Az adatok, vélemények önmagukért beszélnek. Az illetékesek nyilván le tudják vonni a saját következtetéseiket. A tények tükrében inkább hadd kérdezzek én! Úgy tűnik-e, hogy a vizsgálódás tárgyát képező populáció néhány év múlva, illetve a nagyobbak néhány hónap múlva szavazóképes állampolgárok lehetnek? Reálisan látnak, jól ítélnek meg különböző területeket az őket körülvevő világból? Milyen szempontok vezérelnék őket a választásnál, hiszen sem a mindennapi élet, sem az információs társadalom tényei, adatai nem jutnak el hozzájuk. Ki, s miről fog majd beszélgetni velük, hogy az a bizonyos szavazat miért fontos? Ez mennyiben számít befolyásolásnak? Beteheti-e a lábát a politika az iskolába, s milyen formában? Úgy vélem: ezekre a kérdésekre mielőbb meg kell találniuk a választ a döntéshozóknak.

Lőrincz Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu