|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Hogy jövője is legyen... Ünnepi szentmise a Szent István-bazilikában "Az időjárás mintha csak szemléltetni akarta volna a Szent István napján szokásos evangéliumi szakaszt a hatalmas viharba került házról. A hegyi beszéd befejező része első királyunkra utal, aki jézusi tanításra építette hazánkat, amely a történelem folyamán sok-sok viharba került. A ház még ma is áll a sziklán: ezt István megkoronázása, szent élete, törvényei, nagy formátumú igazságos uralkodása, végül országfelajánlása tette lehetővé - mondta homíliája elején Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a budapesti bazilikában az augusztus 20-i ünnepi szentmisén, amelyet a rossz idő miatt tartottak a templomban. A szentmisét, amelyen Juliusz Janusz apostoli nuncius is koncelebrált, Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatta be, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja jelenlétében. A misén megjelent Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és a közélet több képviselője. A testvéregyházak képviseletében Márkus Mihály, Gáncs Péter püspökök és Hilarion metropolita volt jelen. Köszöntőjében Erdő Péter kiemelte: "Szent Istvánt ma már az ortodox egyházak is a legszélesebb körben tisztelik. Képviselőik jelenléte a mostani szentmisén tanúsítja, hogy első királyunk személye az egység és a testvéri összetartozás jelképe - nemcsak saját népünk és a Kárpát-medence népei számára, hanem egész Európa számára is." Később hozzátette: "Bízunk benne, hogy a szeptember elején Nagyszebenben sorra kerülő európai ökumenikus találkozó fontos hozzájárulás lesz keresztény hitünk, reménységünk és testvéri szeretetünk megújulásához." A bíboros felhívta a figyelmet a közeledő városmisszióra. "Ma az evangélium hirdetése egészen új emberi és kulturális közegben zajlik. Természetesen senki sem gondolja azt komolyan, hogy a barokk kor, vagy az 1930-as évek nyelvén kellene szólni az emberekhez. De az is nyilvánvaló, hogy az 1960-as évek végének a csupán az emberi erőben bízó és - maga sem tudja milyen értelemben - haladásra váró ideologikus szemlélete is egyszer s mindenkorra a múlté. Az igaz ismeret lehetőségében ma nagyon sok ember kételkedik, s azért él a pillanatnak, mert nem létezik számára sem a múlt, sem a jövő, mert nem látja értelmét és értékét a világnak, saját életének. Ezért választottuk városmissziónk jelmondatának Jeremiás próféta szavait: "Reményt és jövőt adok nektek". Szent István örökségéhez akkor lehetünk méltók, ha ebben a mai és holnapi környezetben lelkesen és szeretettel vállaljuk a misszió feladatát." - mondta Erdő Péter bíboros. Szentbeszédében Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek rámutatott, hogy bár Szent István ünnepe a hála napja, egyben az önvizsgálaté is. "Egy idő óta nagyfokú belső meghasonlás és gonoszság pusztítja országunkat, amelynek kézzelfogható jele a nép fogyása, életerejének alábbhanyatlása - értékelte társadalmunk helyzetét ez érsek. - Szent István egyértelművé tette törvényeiben, fiához intézett intelmeiben, hogy a keresztény hitet meg kell őrizni, az egyház és állam rendjét tiszteletben kell tartani, az imádságot, a kegyességet, az irgalmasságot és a többi erényt gyakorolni kell. Egyéni életpéldájával pedig arra tanított, hogy a családi életet tisztelni kell. Így épített a sziklára, és ezért halálakor Magyarország Európa jelentős államává lett. Ma azonban évente Magyarország egy Gödöllő nagyságú város lakosságával lesz kevesebb. Azért is nehéz a gyógyítás, mert az elmúlt évek intézményátalakításai sem az embert szolgálták, hanem a hasznot, mert mindent a pénz irányít országunkban. Mint keresztény ember, érsek mégsem veszítem el a reményemet - hangsúlyozta Bábel Balázs érsek. - Ünneplésünk hamarosan elmúlik, de maradandó hatású lehet, ha megszívleljük az Intelmek figyelmeztetését, hogy rendszeresen imádkozzunk. Az imádságból hitet, a hitből reményt, a reményből szeretetet merítünk. A szeretet erősíti a szolidaritást az ország határain belüli és kívüli magyarok között. Összefogás nélkül széthullunk, a közös szolidaritásban azonban megújulhat kereszténységünk, magyarságunk, és akkor remélhetjük, hogy nemcsak múltja, hanem jövője is lesz nemzetünknek." Az eső ellenére sokan hallgatták a szentmisét a bazilika előtt. A vihar miatt ugyan nem tudták a hagyományos útvonalon megtartani a Szent Jobb-körmenetet, de a rossz időben is kitartó hivők előtt körbevitték az ereklyét a téren. Idén a Szent István-napi világi ünnepségeknek is több egyházi vonatkozása volt. Az állami kitüntetettek között szerepelt Tempfli József nagyváradi megyés püspök, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozata) vehette át. A püspök a kitüntetést a hitélet magyarságmegtartó erejének ápolásáért, a magyar kisebbség jogai melletti következetes kiállásáért, valamint a magyarság határok feletti összetartozásának erősítése érdekében végzett tevékenységéért, életútja elismeréseként kapta. Budapest XII. kerületében, a Zsigmond és a Rácz Aladár utca találkozásánál Pokorni Zoltán polgármester felavatta a Mindszenty József bíborosról elnevezett teret. A liturgiával egybekötött ünnepségen részt vettek a kerület alpolgármesterei, valamint számos hegyvidéki lakos. A későbbiekben az önkormányzat tervezi, hogy a téren - lehetőség szerint "lopásálló" - szobrot állít Mindszenty Józsefnek. Szalontai/Magyar Kurír Fotó: Tóth János
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|