Az Olvasó írja

Mécs László

A népszerű Játék és muzsika tíz percben vetélkedőt hallgattam a rádióban Czigány György vezetésével, kezemben az Új Ember július 15-i számával, amikor megakadt a szemem a Tíz mondat Mécs Lászlóról cikken a mindenki által tisztelt írótól, költőtől, szerkesztőtől. Nem tudom, mi lehetett az ő apropója, de amikor az ifjúságot arra kell biztatni, hogy olvassanak, olvassák a régi-szép verseket is, úgy érzem, nem kellett volna feleleveníteni a sikereit irigylők kritikáit, mely szerint a "közhelyszerű, a banális gyakran együtt van, keveredik verseiben". Persze ettől Mécs László az maradt és lesz mindig: költeményeivel tanító, azok szavalatával magával ragadó igazi költő, akinek értékelésénél nem lebecsülendő, hogy egyes verscímeit-sorait nem "slágerként", hanem közmondásszerűen és ma is elgondolkoztatóan, neki igazat adva idézik. Ezért hadd írjam le az én "Tíz mondatomat" is Mécs Lászlóról vagy inkább -tól.

1. Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld. (A legjobb hasonlat a kegyelem hatására az emberi lélekben.)

2. A Mindenség balladája (akik hallották, soha nem felejtik el a szív ritmusát: Isten-Isten!)

3. Fényt hagyni magunk után! (bárcsak mindenki vallaná: "Az élet örök búcsúzás.... Ó szent fényt hagyni volna jó!")

4. A királyfi három bánata. (Vannak, akik a világirodalom legszebb édesanya-versének tartják.)

5. A kirándulás elmaradt. ("Ki érti Istent? Titkos terveit? Miért ríkatja meg kedvenceit?")

6. Vád és védőbeszéd. ("E fiúkért valaki felelős!" - hangzik felénk ma is vádként Mécs László figyelmeztetése.)

7. A "Pisztrángok példája" arra tanít, hogy legyen bátorságunk szembeszállni a rosszal.

8. Megszépül minden, ha valakié. (A szeretet himnusza ez a vers is.)

9. Ökörszem lett a Kék Madárból. (Egy kis dologban is lehet nagy örömet találni.)

Természetesen sok "tíz mondatot" lehetne találni Mécs László költészetében, de azért hagytam utoljára a Bakonyi Látomást, mert az egy életre szóló emlék számomra, hallhattam a premierjét a csornai rendház ebédlőjében novícius koromban. Ezért emlékezem a leghitelesebb, legpregnánsabb versszakára: "Ki a betyár? Ki a szent? Magyarhonban ki a szent? Ha a Mérték tönkrement, minket senki meg nem ment!"

Feszty Masa festménye, amely ezt a tót népdal dallamára énekelt versét ábrázolja, ott látható prépostságunk dísztermében. Válogatott versei "Piros csizmán őszi harmat" címmel Korzenszky Richárd tihanyi perjel összeállításában karácsonyra jelentek meg, és várható összes - új és régi - verseinek kiadása is.

Horváth Lóránt Ödön OPraem

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu