Szent Márk és Velence

Vértanúságának napján, április 25-én emlékezünk meg Szent Márkról, aki nemcsak Péter szavait tolmácsolta a rómaiaknak, hanem igehirdetését is - Márk az első század közepén Péter szavai alapján írta meg a második szinoptikus evangéliumot. Emellett Márk Pál és Barnabás munkatársa is volt, illetve később az alexandriai egyház első püspöke. Vértanúhalált is Észak-Afrikában szenvedett: sírját az ötödik századtól kezdve nagy tisztelettel vették körül. Az arabok pusztítása elől velencei kereskedők az ereklyéit városukba vitték: ekkortól, azaz 828-tól lett Szent Márk Velence védőszentje.

A bizánci kulturális kapcsolatok egyik fontos központja volt Velence. A tengerre épült város kereskedői nemcsak kisebb művészeti tárgyakat, hanem teljes építészeti és díszítési stílust hoztak magukkal. Kevesen tudják, hogy a Szent Márkról nevezett velencei bazilika mai formáját tulajdonképpen két templom örökségéből nyerte el. Az első kápolnát, ami San Marco I. névre hallgat a tudományos berkekben, tűzvész pusztította el 976-ban. Ezután az Orseolo-dózseség alatt a konstantinápolyi Hagios Apostolos nyomán görög kereszt alaprajzzal építették újjá. Az ekkori épület, korának igen újszerű orientalizáló-bizánci faragványokat rejtő díszítését: mellvédlapokat, ravennai oszlopfőket másodlagos emlékként, "újrafelhasználva" találhatjuk meg a mai templomon. Erről a "kettes számú" épületről már csak a pomposai bencés apátság (1036-1063) templomát megtekintve alkothatunk fogalmat.

A ma is álló görög kereszt alaprajzú, ötkupolás rendszerű téglaépületet a hagyomány szerint Domenico Contarini dózse idején, 1063 táján kezdték el építeni. A XIII. század elején a centrális épületet előcsarnoképítménnyel vették körül; a hónapképekkel díszített kapuzatokat a Benedetto Antelami-műhely készítette. A templom oromzata már későbbi korokba visz minket, hiszen a XV. századi átépítés során készült el. Egy újabb tűzvész rongálta meg 1106-ban a bazilikát, ekkor kellett megújítani mozaikdíszítését is. A legrégebbi, a XI-XII. század fordulóján készült mozaikdekorációt a főkapu és az apszis őrzi. A kupolák díszítésének programja a tűzvész utánra tehető, a XII. század közepe tájára. A helyi mesterek által készített munkák - így a középső, Mennybemenetel-kupola és a nyugati Pünkösd-kupola - párhuzamot mutatnak a kurbinovói Szent György-templom díszítésével.

A bazilika persze az arra utazóknak más kincseket is rejteget. A harmadik templom építési korszakából származik Felicitas Michiel sírkápolnájának naturalisztikusabb, áttört, bizánci stílusú korlátja, illetve a főoltárt díszítő Pala d´Oro: ennek konstantinápolyi rekeszzománc-sorozata 1105 előtt Ordelaffo Falier dózse megrendelésére érkezett Velencébe.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu