Az Olvasó írja

Jézust, ha keresed, meg fogod találni

Húsvét nemcsak abból áll, hogy locsolkodni mennek a fiúk. Keressük Jézust, és meg fogjuk találni. Imádkozzunk, és tanuljuk meg egymást szeretni! Fogjunk kezet beteg emberekkel, idősekkel és azokkal, akik elveszítették a jó utat! Krisztus meg tud bocsátani azoknak, akik bántották, kínozták. Láttam olyat, hogy negyven-ötven évesen mentek keresztelőre, mert megtalálták Jézust, és keresték az egyházakban a menedéket. Jézus befogadta őket, és azóta nem lelkibetegek. Nehéz ma itt élni. Sokan félnek, rettegésben élnek. De a kétezer éves egyház segíteni próbál. Sajnos a sajtó sokat rombol, a kultúra is nagyon mélyre süllyedt. Ezért nekünk védekezni kell, hogy a romboló erők a keresztény világban ne tudjanak előretörni. Ha baj van, Jézust kell hívni, ő segít. Senkit nem fog cserben hagyni.

Hetvennyolc éve Jézus lépten-nyomon velem van, és segít nekem. Nem hagyta, hogy téves útra térjek. Csodálatos érzés, hogy ott van velem, és nem hagy eltévedni. Jézus feltámadt, a kínzói keresték, de üres sírt találtak. Aki igazán keresi őt, az meg fogja találni.

Pohl Ferenc

Pécel

Egy hűséges olvasó

Nagyon tetszik az Új Ember újság ünnepi, összevont számának tartalma. Mindegyik cikket élvezettel olvastam, új dolgokat, gondolatokat találtam benne. Mindegyik cikk témaválasztása telitalálat, érdekes, friss. Gratulálok hozzá!

Hűséges olvasójuk:

Dr. Nagymihály Ildikó

A magyar (diák) Európában

"Korlátok sokasága az európai, de főleg a magyar diák előtt: itthon, külföldön és végül a munkába álláskor egyaránt" - írja Botos Máté az Új Ember húsvéti számában. Az eredményes nyelvtanulás és idegen kultúrák megismerése ezzel szemben az emberi kommunikáció és a személyiség kiteljesedésének eszköze az ókortól kezdve. A nyelvtanulás és nyelvhasználat mikéntjét meghatározza emberképünk és kultúránk.

Nos, a tíz nyelvet beszélő fiatal teológus, a későbbi XVI. Benedek pápa nem tanulhatta a latint vagy az ógörögöt, sőt, több más nyelvet sem EU-s csereprogram keretében. Mi lehet hát a kulcsa a nyelvek és kultúrák megismerésének?

A jó nyelvtanulás mit sem ér konkrét egyéni (élet)célok nélkül, melyek nem lehetnek formálisak (nyelvvizsga), vagy függetlenek a kultúrától ("üzleti angol"). Botos példájára reflektálva, Nápolyba akkor érdemes mennem szemesztert hallgatni, ha megértem a nápolyiakat, érdekel Pompeji, Herculaneum, a Vezúv, az ókori kultúra páratlan kincsei, és tudom, itt született a pizza, a camorra és comissario Piedone. Angol előadást hallgatni nem Nápolyban kell. A nyelv egy kultúra hordozója (sokszor nemcsak egy nemzeté): amikor (amiért) megtanulok angolul, olyan emberekkel készülök kommunikálni, akik Hadrianus limesétől Arthur király kerekasztalán át, Shakespeare-n és a Függetlenségi Nyilatkozaton nőttek fel az iskolában, és még élnek a korosztályból, akik élőben hallották az irodalmi Nobel-díjas Winston Churchillt. A némettel elolvashatom a Nibelungokat, Goethét és Kohl emlékiratait, nem beszélve a XIX. század nagy német gondolkodóiról. Egy szláv nyelv Cirillig és Metódig visz vissza, és megismerhetem a páratlan orosz irodalom remekeit, és belenézhetek az októberi forradalom és Gorbacsov emlékeibe. Az (új)latin nyelvekkel a pun háborúktól a korábbi dél-amerikai gyarmatokig dominószerűen nyílnak meg előttem országok. És minden nemzet nyelvében fontos állomás volt az első bibliafordítás.

Korunk jellemzője, hogy mindeme tudás nyitva áll előttünk. Nemcsak az interneten érhetők el az idegen kultúrák legkiválóbb művei, de Budapesten is elég besétálnunk az angol követség könyvtárába, a Goethe Intézetbe, a francia kultúra házába, a Konfucius Intézetbe, és megnyílik előttünk a világ. Napjaink a nyelvet tudó, illetve az azt tanuló, gyakorló embernek nagyobb kincset adnak a kezébe, mint az ókori Alexandria könyvtárában sétáló filosznak a papirusztekercsek sokasága.

A nyelvtanulás és az idegen kultúrák megismerésének központi kérdése tehát maga az ember. Ha megvan benne a tudásvágy és az akarat a tanuláshoz, kiváló lehetőségei vannak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint számtalan kiváló magyar, akik a tudományok, a művészet vagy a sport területén elért eredményeiket nem valósíthatták volna meg nyelvtudás nélkül.

Hazai - és uniós - intézményeinknek valóban az a szerepe, hogy ezeket a lehetőségeket iskolás kortól mind jobban támogassák, és valószínűleg sok-sok területen javítani lehet és kell munkájukat. De nem hivatkozhatunk a körülményekre, mint meghatározó akadályokra, mert akkor Janus Pannonius, Comenius, Klebelsberg, Eötvös munkáját vesszük semmibe. "Változtasd meg élted" - írja Rilke, és a világ megváltoztatásához nyelveken is kell beszélnünk.

Luttenberger Zoltán PhD

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu