|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"A zenével prédikálok..." A hetvenesztendős Leányfalusi Vilmos köszöntése Büszke rá, hogy 1960-ban az utolsók között lehetett, akiket még Grősz József érsek szentelt pappá. Lelkipásztori, kántori feladatai előbb Nagybaracskához, Bácsbokodhoz, majd Csengődhöz kötötték. 1964-ben került Kalocsára kántor-káplánnak - azóta tartó főegyházmegyei szolgálatát csak az 1965-68 közötti római tanulóévek szakították meg, illetve még egy rövidebb, 1973-74 között ugyancsak az Örök Városban töltött tanulmányi időszak. Ekkor szerzett művészeti oklevelet, magisztrátusi fokozatot orgona szakból és gregorián énekből. A hetvenesztendős egyházzenész-lelkipásztor univerzális ember: a belvárosi plébánia káplánja, kántora, a főszékesegyházi kórus karnagya, és mindenekelőtt ismert és elismert orgonaművész... A kérdésre, milyen szerepet játszik életében a muzsika, s közelebbről az egyházi, liturgikus zene, Leányfalusi Vilmos a gyermekkorát idézi fel. Már akkor azon gondolkodott, hogy pap vagy egyházzenész lesz. Édesanyja azonban bátorította, nem kell választania, hiszen a kettő összeegyeztethető. A római évek és Prokop Péter pap festőművész barátsága is segítette hivatása kiteljesítésében. "Atyai jó barátomat gyakran felkerestem Rómában. Sokszor kalauzolt az ottani múzeumokban, tárlatokon. Nemegyszer említette nekem: úgy érzi, ő elsősorban a képeivel prédikál. Biztatott, én a zenével próbáljam meg ezt, mert lehet, hogy több hívőt vonzhatok a templomba, mint egy szentbeszéddel. Ma is mindig örömmel tölt el, amikor vasárnaponként a szentmisén elhangzott énekek témáira sikerül úgy improvizálnom, hogy a hívek a templomban maradnak. Úgy érzem, ezzel is közelebb tudom vinni az evangéliumot az emberekhez..." Évente több mint harmincezer külföldi fordul meg Kalocsán. A szervezett programok csúcspontja mindig a székesegyház megtekintése, s különösen népszerűek az orgonahangversenyek. Többször előfordult, hogy a "házigazda" egyetlen nap leforgása alatt öt teltházas koncertet adott. A frissen felújított orgona épp a múlt szombaton szólalhatott meg "teljes pompájában". (Illetve majdnem teljes pompájában, ugyanis ha sikerül a templomnak pályázati pénzekhez jutnia, később spanyoltrombita-sorral szeretnék "megkoronázni" a hangszert.) A bemutató hangversenyre Vilmos atya Bach "kötelező" D-moll toccata és fúgája mellett Vidor-, Vierne- és Liszt-művekkel készült. "Nagyszerű hangszer - mondja szeretettel az egyházzenész - negyvenöt regiszteres francia barokk orgona. Angster József készítette, aki Párizsban tanult, a híres Cavaille-Colle orgonagyárban dolgozott, és részt vett a Notre-Dame orgonájának felállításában. A kalocsai volt a huszadik hazai munkája, amelyet 1876-ban Haynald Lajos kalocsai érsek megrendelésére készített el. Liszt Ferenc többször járt Kalocsán, s az érseki kastélyban szállt meg. Az orgonát ő is kipróbálta. Nagyon tetszett neki a jellegzetesen franciás, lágy tónusú, de fantasztikus hatású hangja..." A Kalocsára látogató hazai és külföldi turisták minden hangversenye után keresik az orgonista-karnagy felvételeit. Az említett ünnepre jelent meg a művész második CD-je, amely az egyházi év ünnepeire épül: adventi, karácsonyi, nagyböjti, húsvéti, pünkösdi és Szűz Mária-énekekre, valamint himnuszok dallamaira született improvizációkat tartalmaz. (Az elsőn - akárcsak korábbi, ma már nem hozzáférhető bakelitlemezén - francia szerzők művei szerepelnek.) Leányfalusi Vilmos mint orgonista s mint karvezető (a főszékesegyházi kórussal) külföldön is többször vendégszerepelt, így Németországban és Franciaországban, ahová igazi "lokálpatriótaként" vitte el a Kodály nyomán induló, Harmat Artúr vezette zenei megújulást követő magyar egyházi kórusirodalom legszebb darabjait - Kodálytól, Bárdostól, Halmostól, Deák-Bárdostól... A születésnapi köszöntést szerényen hárítja. Egykori tanárát idézi, aki az órák végi imádsághoz mindig hozzátette: "Ha bármi sikerül az életben, ne nékünk, Uram, ne nékünk, nevednek adj dicsőséget... " Pallós
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|