|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Múltidéző Emlékek a hőskorból (10.) Magyar Ferenc is különálló íróasztalnál ült. Jellegzetes, festményre illő arcát megvilágította a beáramló fény. Elég sokszor került e felelős szerkesztő látószögébe, ami néha annyira elcsüggesztette, hogy lement, s végül a Kálvin térnél kötött ki egy konszolidált étteremben. Néha magával vitt. Egy ideig hallgatagon ült a söröskriglit szemlélve, de előbb-utóbb megeredt a nyelve, s rendszerint a KALOT-nál, a szervezetben játszott szerepéről beszélt. Rengeteget okosodtam emlékezéseiből. Szégyenkezve vallom meg, fogalmam sem volt, mi a KALOT, a KALÁSZ, s a népfőiskolákról is homályos ismereteim voltak, jóval később olvastam Németh László és társai alapítási tervéről. Feri bátyám a felvidéki katolikus mozgalmak egyik aktív szervezője volt már azelőtt is, hogy a második világháború kezdetétől bevonulásáig, 1944-ig a csíksomlyói KALOT népfőiskola vezetőjeként tevékenykedett. A KALOT eszméje Kerkai Jenőben született meg 1935-ben. 1942-ben száz titkára, ötezer vezetője volt a háromezer-kilencszáz szervezetnek, s félmilliónyi létszámával a legnagyobb magyar egyesület volt. Óriási szerepet vállalt a parasztfiatalok szervezésében, hitéletének megerősítésében és nevelésében. A jövendő paraszti értelmiségnek olyan műhelyévé nőtte ki magát, amely a magyarság jövendőjét is jótékonyan befolyásolta volna, ha a katolikus világnézet nem lett volna szálka a kommunista hatalom szemében, s ezért az összes vallási egyesülettel együtt a KALOT-ot is feloszlatták. Magyar Ferenc mindenestül magáévá tette a KALOT céljait, a fiatalok hitének erősítését éppúgy, mint ismereteik tágítását és a hagyományokon nyugvó népi kultúra megteremtését. A népfőiskola, amelyet vezetett, de a népfőiskolák általában a legkülönfélébb területek oktatásával szolgálták e cél megvalósítását. Irodalmat és történelmet oktattak, Kodály Zoltán elképzelése és útmutatása nyomán merültek alá a népdalok világába, és gyakorlati ismeretekben is gyarapodtak. Olykor bejött a szerkesztőségbe némelyik régi munkatársa, egyiküket ámulva szemléltem, semmi parasztos nem volt benne, inkább hivatalnoknak látszott. Kiderült, hogy biztosítási és befektetési szakértő, azt oktatta a fiataloknak, akiket az élet ilyen területein is jártassá tettek. Feri bácsi néha-néha a háború előtti politikai elit egyik-másik tagjáról is szót ejtett. Göcögve nevetett, tudta, hogy nem a fiatalok nevelésének és öntudatra ébresztésének vágya vezette őket, hanem - mai szóval - saját "imázsuk" építése. Feri bácsi természetesen a népi írókon nevelkedett, tárcáiban azonban érzékelhető volt egy kis "gárdonyis", "mórás" íz is, de amint kiderült, a szegedi Tömörkény István világa hatott leginkább - sajnos igen ritkán született - elbeszéléseire. Emlékeim szerint egyetlen novelláskötete jelent meg a hatvanas évek elején, Botorkáló emberek volt a címe, s ez a címválasztás jellemezte szemléletét. Abból a közegből merítette témáit, amelyet a legjobban ismert, néha-néha kicsit kísérteties háttérből lépnek elő hősei, de a tragikus végkifejletet is jótékonyan ellensúlyozza a kegyelem sugárzása. Szívhez szóló kistárcáinak nem szabadna elenyészniük, a katolikus próza érdemes fejleményei voltak a maguk idején. Személyesen már nem éltem meg az Új Embernél azokat az éveket, amikor Saád Béla nyugdíjazását követően ő lett előbb a lap felelős szerkesztője, majd valóságos intézményként a Vigilia és a Teológia felelős kiadója és a püspöki kar sajtóirodájának vezetője is. A szlovákiai magyar újságíró-gyakornok a csúcsra ért, s ott is maradt a nyolcvanas évek legvégéig. Ekkor ment nyugdíjba. Életművét az újságírók legnagyobb elismerésével, az Aranytollal ismerték el. Kifejezetten békességre termett ember volt, igazi "pater familias", ami nem csoda, hiszen nagycsaládot kormányozott. Talán voltak, akik vissza is éltek bizalmával - nyugdíjazását követően keserűen panaszkodott némelyik "kedves emberére". Életútjáról Kaiser László készített - könyvben is megjelent - televíziós riportot. Rónay László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|