"Mit tettél testvéreddel?"

Francia főpapok a közélet égető kérdéseiről

A francia elnökválasztás előtti hónapokban a főpásztorok nemcsak a választáson való részvételre buzdítottak, hanem legtöbbjük külön pásztorlevéllel fordult híveihez, hogy konkrét segítséget nyújtson lelkiismereti döntésükhöz. Amint Jean-Pierre Ricard bordeaux-i bíboros érsek, a püspöki konferencia elnöke fogalmazott: "Tisztázzuk: nem a mi dolgunk, hogy megmondjuk, melyik elnökjelöltre szavazzatok. Ezt mindenki lelkiismerete szerint döntse el. De lelkiismerete helyes tájékozottságra támaszkodjék!" Másutt úgy nyilatkozott, hogy "az állam feladata a közjó biztosítása. A politikusok dolga, hogy a nemzetnek új és új célokat javasoljanak. De nem hagyhatunk mindent az államra. A demokráciában mindenkinek figyelnie kell a közjóra, és alakítania kell a társadalmi testvériséget."

A püspöki konferencia állandó tanácsa a Káint tetemre hívó isteni szót idézte: "Mit tettél testvéreddel? Ez szinte kiáltásként hat, mert ha a testvériség elvész a francia társadalomból, akkor sok minden törékennyé válik, hiánya erősen érezhető lesz. A testvériség újbóli megtalálása teljesen megfelel hitünk követelményeinek. Számos francia polgárnak, köztük katolikusoknak is, rossz véleményük van a politikáról, és változásra vágynak a közéletben."

Az első feladat a család védelme, erősítése. "Mindenki lelkiismereti kötelessége a férfi és nő hűségére épülő házasság erősítése, a szeretetükből fakadó életek elfogadása, a szülők megbecsülése." A törvényhozás lényeges feladata ennek támogatása.

Második szempont a munka és foglalkoztatottság kérdése. A francia társadalom törékenységének általános vélemény szerint jelentős oka a munkanélküliség. E területen is sokat meríthetünk az egyház szociális tanításából. Nemzeti üggyé kell tennünk ezt a kérdést, amelyet egyéni, közösségi és állami szinten kell megoldáshoz segíteni.

A harmadik igen fontos problémája a francia társadalomnak a globalizáció és a bevándorlók ügye. A globalizáció (világméretűvé válás) nagy előnyökkel is jár, bizonyos szempontból ugyanakkor nem szerencsés, és súlyos veszedelmeket is jelenthet. Nemcsak az anyagi és szellemi értékek szabad áramlását eredményezi, hanem az emberek vándorlását is... Innen ered a bevándorlás nehéz problémája. A keresztényeknek ezt is a testvériség jegyében kell tekinteniük. Mennyire figyelünk a szegény országok fejlődésének előmozdítására, különösen Afrikában? - olvasható a püspöki konferencia állandó tanácsának állásfoglalásában.

Érdekes kezdeményezés, hogy Jean-Pierre Cattenoz avignoni érsek márciusban levéllel fordult az elnökjelöltekhez. Ebben arra hívta fel figyelmüket, hogy kötelessége a katolikusok és minden jóakaratú ember figyelmét felhívni mindarra, amit az evangélium nevében védelmeznie kell. Az élet evangéliumának szellemében az érsek a család, a házasság mellett, az abortusz és eutanázia ellen foglalt állást. Az abortusz vonatkozásában például annak lélektani következményeire is rámutat a nő életében, és állítja, hogy a művi vetélés nem szabadságjog, hanem zsarnoki gyilkosság.

Az embriókon végzett kísérleteket is társadalmi veszélyességűeknek ítéli az avignoni főpásztor: az embrió ugyanis emberi személy, akinek joga van az élethez.

Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek egyházmegyei lapjában többek között imára szólította híveit, hogy a polgári társadalom és annak minden egyes szavazó tagja szabad és jól tájékozott lelkiismereti döntéssel, embertársai tiszteletében nyilvánítsa akaratát.

Albert Rouet poitiers-i érsek állásfoglalásának igen figyelemre méltó tanítása, hogy "a politika méltó meghatározása: az emberek közötti kapcsolatok ápolása". Az Úr ugyanis tőlünk is megkérdezi majd: "Mit tettél testvéreddel?"

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu