|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A hét szentjei Április 23. Szent Adalbert püspök és vértanú Libicében (Kelet-Csehország) 956 körül született. Apja, a cseh Szlavnik fejedelem szláv, anyja, Adilburg pedig szász. A kiváló szellemi képességekkel megáldott Vojtechet világi pályára szánták. Súlyos betegségéből felgyógyulva 972-ben a magdeburgi dóm neves iskolájába került, hogy itt készüljön a papi hivatásra. Bérmáláskor vette fel az Adalbert nevet. 981-ben visszatért Prágába, ahol két év múlva a város első püspöke, Dietmar pappá szentelte. Az ő halála után II. Boleszláv fejedelem, a papság és a nép őt választotta püspökké. Hazájában tapasztalt számos nehézség, sikertelenség és befelé forduló természete arra indította, hogy Jeruzsálembe zarándokoljon, és magányban töltse életét. A montecassinói apát javasolta, hogy inkább Rómába menjen, és az avnetinói görög kolostorban éljen (990). Később tizenkét bencés társával visszament hazájába, ahol Breznovban apátságot alapított. 994-995-ben Magyarországon térített, ő keresztelte és bérmálta Szent Istvánt. Hazájába nem térhetett vissza a politikai állapotok miatt, ezért tovább folytatta missziós munkáját a poroszok között. 997. április 23-án halt vértanúhalált Tentikkennél (Danzig közelében). Az esztergom-budapesti főegyházmegye védőszentje. Április 24. Szent György vértanú A IV. században halt vértanúhalált Lyddában, amelynek nevét rövidesen Georgiopoliszra változtatták. Életének eseményeiről számos legenda tudósít. Kappadókiából származó katonatiszt, aki édesanyja hatására lett keresztény. A görög egyház a nagy katonaszentek között tartja nyilván, akiket díszes katonaruhában ábrázolnak. Szent György zászlótartó volt, így kiemelkedő szerepe volt köztük. Palesztinában a IV. században, Rómában az V. században van már temploma. Tisztelete nagyon gyorsan elterjedt, és a középkorban Európa-szerte virágzott. Számos város nevében is viseli nevét, és uralkodócsaládok tagjai védőszentjüknek tekintették. Ugyancsak különböző lovagi és nemesi rendek, de egyes népek is védőszentjüknek tekintették. Liturgikus ünneplése a középkorban egyenrangú volt a karácsonyéval. 683-tól április 23-án ünnepelték Rómában, nálunk Szent Adalbert ünnepe miatt a mai napon emlékezünk rá. Sárkányölőként való ábrázolása ugyancsak középkori eredetű, amikor Krisztus erejében bízva legyőzte a sátánt, és megmentett egy várost a rettegéstől. Sigmaringeni Szent Fidél áldozópap és vértanú A reformáció nehéz korszakában élt, és végigkísérte a hitért való állandó harc. RoyMárk a sigmaringeni polgármester fia volt. Filozófiát, polgári és egyházi jogi végzettséget szerzett. Sikeres ügyvéd lett, bejárta Európa országait. A megosztott kereszténység látványa vezette arra a döntésre, hogy belépjen a kapucinus rendbe. Ekkor kapta a Fidél nevet, majd 1612-ben pappá szentelték. Missziós utakra ment, amelyre a Hitterjesztés kongregációjától kapott megbízást. Egyik útja alkalmával seewiesi református parasztok meghívták prédikálni. Bár biztos volt benne, hogy valamit forralnak ellene, mégis elment. A prédikációt megzavarták, majd amikor a templomból kilépett, meghívói körülvették és megölték 1622-ben.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|