Állami vagy (és) egyházi törvény?

Egyházi vélemény a készülő polgári törvénykönyvvel kapcsolatban

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága Mayer Mihály püspök-elnök jóváhagyásával március 15-én dokumentumot tett közzé, amely az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) tervezetével foglalkozik az egyház jogrendjének szempontjai szerint.

A dokumentum hangsúlyozza: a törvényalkotónak a lehető legnagyobb hűséggel kell követnie a természettörvényt. Az ettől eltérő társadalmi gyakorlatot úgy kell szabályoznia, hogy ne segítse elő a természettörvénnyel ellentétes folyamatok burjánzását.

A házas párkapcsolatoknak tartósnak kell lenniük, mert ez szolgálja a gyermekek érdekét is. Az új Ptk tervezetében visszalépésnek tekinthető, hogy a házastársak személyi viszonyainak szabályozásánál már nem szerepel az a rendelkezés, amely szerint a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak. A tervezet emellett tovább könnyíti a házasság felbontását.

A dokumentum készítői megfogalmaznak néhány javaslatot, illetve következtetést. Olyan eljárások intézményesítését ajánlják, amelyek elősegítik a jövendő házasságok stabilitását. Mivel a párkapcsolatok tartóssága jelentős társadalmi érdek és érték, érdemes megvizsgálni, hogyan lehetne eredményesebben felkészíteni az ifjúságot a házasságra. Örvendetes lett volna, ha a tervezet beemelt volna házasságkötést megelőző szabályokat. Például megszűnni látszik a kötelező várakozási idő.

A férfi és nő házasságon kívüli élettársi kapcsolata nem alternatívája a házasságnak, mert hiányzik egymás feltétel nélküli elfogadása, vállalása, támogatása - hangsúlyozza a dokumentum. Ezért nem részesülhet a házassággal azonos elbírálásban.

Az azonos neműek párkapcsolata nyilvánvalóan öröklött vagy szerzett hibás beállítottság, tulajdonság következménye. Tudomásul kell venni, hogy az egyneműek párkapcsolata létező társadalmi jelenség, de ezek törvényi szabályozásában nem szabad az elfogadhatóság látszatát sem kelteni, mint ahogyan azt a tervezet teszi, kerülve a férfi-nő megjelölést.

A dokumentum elemzi az új Ptk-tervezetet az egyház jogrendjének megközelítéséből is. Az államban élő katolikusok életét nemcsak az állami törvények szabályozzák, hanem az egyház saját jogrendje is. Ez két külön jogrend, ahogyan ez az új Ptk- tervezethez írt magyarázatban, a házasságjog területén meg is fogalmazódott: "Az egyházi házassághoz a magyar jog nem fűz semmi joghatást." Ennek ellenére az állam érdeke is az, hogy a területén élő, különböző vallású emberek meggyőződését figyelembe vegye, hogy elkerülje a lelkiismereti konfliktusokat, amiket a kérdések nagyon eltérő beállítása okozhat.

Az egyház tiszteletben tartja, hogy az állam megfogalmaz olyan kérdéseket, amelyek az egész ország és társadalom javára irányulnak. E kérdések demokratikus úton való rendezését az egyház társadalmi tanítása is elismeréssel nyugtázza.

Vannak kérdések, melyekben az Egyházi Törvénykönyv követi a világi rendtartást. Tipikusan ilyen az örökbefogadás, vagy az öröklési jog kérdése is.

Azonban vannak - általunk isteni, mások által természettörvénynek nevezett - kérdések, amelyeket semmilyen jogrend nem léphet át. Előfordulhat, hogy miközben az egyház kiáll az ilyen egyetemes, az emberi természetből származó jogok mellett, úgy tűnik, mintha az állami jogalkotással kerülne szembe. Nem erről van szó: a tisztán egyházi törvényeket az egyház csak a katolikusoknak címzi. Ilyen jól ismert kérdés például a házasság felbonthatatlansága, vagy a házasság rendeltetése.

Az Egyházi Törvénykönyv tárgyalja, illetve megfogalmazza a házasság mibenlétét, lényeges tulajdonságait, és a házasságra való képességet. A házasság azonban régebbi intézménye az emberiségnek, mint az egyház. Lényege és tulajdonságai magából az emberi természetből származnak, ezért a házasság küldetése nemcsak a katolikusokra, hanem minden ember számára ugyanolyan követelményeket támaszt. A hatályos Egyházi Törvénykönyv 1055. kánonja a házasság lényegét foglalja össze: "A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte." E szentséget a férfi és a nő egymásnak szolgáltatja ki. Pozitív, hogy a magyar Ptk-tervezetben is hasonló megfogalmazás található, miszerint: "A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő férfi és nő, az anyakönyvvezető előtt kijelenti, hogy egymással házasságot köt." Örömteli, hogy ehhez a cikkelyhez fűzött magyarázatban - hivatkozva a magyar hagyományokra - kifejezésre jut, hogy Magyarországon - a holland, a spanyol, a belga meghatározással ellentétben - nem kívánatos, hogy teret engedjenek az egynemű személyek házasságkötésének.

Az Egyházi Törvénykönyv 1056. kánonja beszél a házasság felbonthatatlanságáról. A felbonthatatlanság az egyház szemléletében minden érvényesen megkötött házasságra vonatkozik. Az új Ptk-tervezet, akárcsak a hatályban lévő, ismeri az "érvénytelen házasság" fogalmát, de emellett lehetőséget biztosít az érvényes felbontására is. Nem ritka a katolikusok esetében, hogy megtörténik a polgári bontás, ám az egyházi fórumon kötött házasság, mint számunkra érvényes házasság, tovább él a maga jogaival és kötelességeivel. A katolikusoknak, akik a csak polgári bontás után új házasságot kötnek polgári fórum előtt, komoly jogkövetkezményekkel kell szembenézniük a vallási élet gyakorlásának területén.

bl

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu