Nem elszigetelt sziget

Jólét, válságjelek és remények - Írország

Az egyház iránt érdeklődőkön kívül kevesen ismerik az Észak-Írország területén lévő kisváros, Armagh nevét. Ez az írek Esztergomja: ősi egyházi központ, prímási székhely. Az armagh-i érsekség 1920 óta részben a brit korona alá tartozó Észak-Írország, részben pedig az első világháború után függetlenséget szerzett Ír Köztársaság területén van. Ha közigazgatásilag nem is, katolikus egyházi szempontból viszont az ír sziget egységet alkot. Több püspökségnek is van mindkét részen területe, és közös konferenciát alkotnak az ír püspökök.

A maynooth-i Szent Patrik Szeminárium

A prímási székhely, ez az ősi kisváros a második világháború után majdnem világtörténelmi szerephez jutott: Róma, illetve a Vatikán és Avignon után ez lett volna a harmadik pápai város.

A Szent Kevin alapította monostor egyik temploma

Az Ír Köztársaság szentszéki követe 1948-ban arról tájékoztatta kormányát, hogy XII. Piusz rendkívül pesszimista a közelgő olasz választásokat illetően. Ha bekövetkeznék a legrosszabb, vagyis a kommunisták hatalomra kerülése, a pápa fontolóra veszi, hogy a Szentszék Írországba költözzék. "Írország az egyetlen hely, ahová menni tudnék - mondta a követnek a pápa. - Rómán kívül kizárólag itt érezném azt a légkört és biztonságot, amely lehetővé teszi számomra az egyház Krisztus akarata szerinti kormányzását."

Jellegzetes kelta keresztek

Szerencsére nem került sor a költözésre, mert az olasz választásokon kereszténydemokrata vezetésű koalíció győzedelmeskedett, és így a Vatikán maradhatott - a Vatikánban.

Éljen az ír ifjú pár

Az ír sziget legnagyobb papi szemináriumában, Maynooth-ban a neogót kerengőt a végzős növendékek időrendben elhelyezett tablói díszítik. Ahogy közeledünk a jelenhez, feltűnően fogy a tablókon szereplők létszáma. Húsz évvel ezelőtt még 60-70 kispap készült itt évente szentelésére, az utóbbi néhány évben jó, ha az összes évfolyamon vannak ennyien. 2005-ben történelmi mélypontra zuhant az újmisések száma: mindössze 11 egyházmegyés szentelés volt a 26 egyházmegyében együttvéve. A szerzetesrendeknél sem jobb a helyzet: nekik 8 újmiséssel kellett beérniük. Pedig nem is olyan rég ez a nemzet adta lélekszámához képest a legtöbb papi és szerzetesi hivatást a világon.

Szent Sír lovagok

Mi történt? A világtól elzárt, konfliktusoktól terhelt, földművelésre alig alkalmas sziget - ahonnan évszázadokon át tömegek vándoroltak ki az éhhalál elől az Újvilágba - szinte egyik pillanatról a másikra, egy-másfél évtized alatt a világ egyik leggazdagabb országává lett, azt követően, hogy 1973-ban belépett az Európai Unióba. Mindez rendkívüli kulturális sokkal járt, és az egyház mind a mai napig keresi a módját, hogy az írekben a gyarapodás, a fogyasztás lehetősége mellett ébren tartsa az igényt a keresztény értékek iránt.

E változások tanulságai, az ír egyház útkeresése fontos információt jelenthetnek a többi európai ország számára is, különösen az unióhoz a közelmúltban csatlakozottaknak.

Az ötmilliós ír népesség 88 százaléka ma is katolikusnak vallja magát. A hívek 56 százaléka vasárnaponként részt vesz a szentmisén, és a naponta szentmisét hallgatók száma is figyelemre méltó: 220 ezer fő. Az ír szigeten még ma is 3116 egyházmegyés pap, 3036 szerzetes pap és laikus testvér, valamint 9248 szerzetesnő működik. A hagyományos vallásosság azonban eltűnőfélben. A zarándoklás, a litánia, a rózsafüzérezés bizony kiment a divatból. Akármilyen furcsán hangzik, bátorító jel, hogy temetés viszont a szigetországban ma sem képzelhető el pap nélkül. Vagyis az emberekben a fogyasztó materializmus terjedése ellenére sem halt ki az örök élet iránti vágy.

Az egyháznak meg kell találnia az utat a XXI. század emberéhez, el kell jutnia Krisztus üzenetével a szívekhez. Ebben a munkában a keresztény sajtómunkára is fontos szerep hárul, hiszen olyanokhoz is tud szólni, akiket az egyház a hagyományos módszerekkel nem tud megközelíteni.

Az ír helyzetről további információkkal szolgált a dublini érsek, Diarmuid Martin, aki két évvel ezelőtt foglalta el székét, előtte a Vatikánban dolgozott, a Justitia et Pax Pápai Bizottság titkáraként.

"Évente 5 százalékos a gazdasági növekedés, és mindössze 4 százalékos a munkanélküliség. A gazdasági növekedéssel azonban nem párosul a szociális biztonság erősödése. Napjainkban a gyermekek egyharmada házasságon kívül születik. A világon itt a legmagasabb az alkoholisták és az öngyilkosságok száma a fiatalok körében - sorolta az adatokat a dublini érsek. - Egyre nyilvánvalóbb, hogy a társadalomnak lélekre van szüksége. Az Isten nélküli társadalom félelmetes. Ugyanakkor vannak pozitív jelek is. Az írek önzetlen adakozók. E tekintetben is világelsők vagyunk. Tavaly, az ázsiai szökőár után egyetlen vasárnap ötmillió eurót gyűjtöttek Dublin katolikus templomaiban. Összességében optimista vagyok. A növekvő paphiány következtében ugyanis egyre több világi vállal aktív szerepet a plébániai közösségek életében."

Az ír érsek Európa helyzetét tekintve is derűlátó. A földrész népei nyitottak, kölcsönösen egyre jobban megismerik és elfogadják egymást, és azon országok, amelyek évszázadokon át ellenséget láttak a másikban, ma kiengesztelődnek, és közösen keresik a boldogulást. E folyamatban a kommunikációé és a párbeszédé a főszerep, és e folyamat egyik motorja a katolikus egyház. A helyi egyházak tevékenységét összehangoló és rendszeres találkozási fórumot teremtő Európai Püspöki Konferenciák Bizottsága (CCEE) adja meg a kontinentális katolikus összefogás kereteit.

Szöveg és kép:

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu