A Szent Család példáját követve

A debrecen-nyíregyházi egyházmegye búcsúja Máriapócson

A debrecen-nyíregyházi egyházmegye idei máriapócsi búcsúján a korábbi évekhez hasonlóan több tízezer zarándok vett részt. A falvakból, városokból a zarándokok feldíszített zászlókkal, Mária-képekkel érkeztek mintegy hetven lelkipásztor vezetésével. Mind több egyházközség tagjai körmenettel, régi zarándok módjára indulnak útnak. Az egyházmegye 1996-ban július utolsó vasárnapját jelölte meg búcsújának, amely azóta már a "nagybúcsúk" közé tartozik.

Bosák Nándor megyés püspök köszöntötte a tizenkettedik egyházmegyei zarándoklatot, amit ebben az évben a katolikus magyarság által meghirdetett nemzet megújulásáért, különösen a keresztény családok lelki, szellemi megerősödéséért ajánlott fel. A búcsún jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, akinek személye szimbolizálta a határokon túl rekedt magyarok imáinkban való jelenlétét. Jakubinyi György homíliájában arról szólt, milyen szerepe van a Szűzanyának, aki "örökké szűz és örökké édesanya", családjaink életében. Máté és Lukács evangéliumában a tizenkét, tizennégy éves, férjhez adandó leányról olvashatunk, akinek mint a názáreti József által eljegyzett leánynak már joga van házaséletre, bár a szokások szerint a lakodalmat csak a kelengye elkészülése után tartják. Ez alatt az idő alatt történt az angyali üdvözlet. Mária Isten iránti szeretetéből fakadóan szüzességi fogadalmat tett, amiről József is tudott, és elfogadott. Örökké szűz és örökké édesanya maradt. "Íme az úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint" - ez a Szűzanya egész életén át ismételt, Isten akaratának elfogadását jelentő első imádsága, ami később az Úr Jézus imájában is visszacseng. Isten akaratának elfogadását halljuk az Olajfák hegyén szenvedő Jézustól is. A megváltó szavaiban is visszatükröződő "igent" a nemzetünk, családjaink megújulásában is vállalnunk, követnünk kell.

A Szent Család harminc rejtett názáreti év alatt ugyanolyan hétköznapi, vallásos, istentisztelő életet élt, mint a legtöbb názáreti család, akik nem is sejtették, hogy közöttük él a megtestesült Isten. A mindennapi dolgos életben, a kötelességteljesítés éveiben, az imával, fohásszal, hálával átszőtt hétköznapokban minden Isten akaratának teljesítése volt.

Mi, magyarok büszkén elmondhatjuk, hogy első szent királyunk, feleségével, Boldog Gizellával és egyetlen életben maradt fiával, Imre herceggel az "első magyar szent családként" megmutatták a magyarságnak, hogyan néz ki a názáreti Szent Család. Azóta számos "magyar szent család" élt és él, akik talán nem tűnnek fel. De ahogyan a názáreti családban ott volt az Úr Jézus, úgy elengedhetetlen, hogy a magyar családokban is jelen legyen.

Az apostolok mellett a Szűzanya jelen volt a Szentlélek kiáradásakor, pünkösdkör. Ha Mária egész földi életét szemléljük, érthető, miért kellett ott lennie: aki megszülte a világ megváltóját, annak ott kellett lennie pünkösdkor, hogy lelki síkon megszülje szent fia titokzatos testét, az egyházat is. Így lett ő az egyház anyja. Ezért 1964-ben, a II. vatikáni zsinat lezárásakor VI. Pál pápa bejelentette, hogy a loretói litániában a Krisztus anyja megszólítást az egyház anyja megszólítás kövesse. A loretói litánia a hagyomány szerint felcsendül minden évben a debrecen-nyíregyházi egyházmegyei búcsú utolsó mozzanataként, amikor a püspök a hívekkel együtt a kegykép előtt térdepelve könyörög a Szűzanya közbenjárásáért.

Ebben az évben a gyermekek számára megvásárolt mézesfüzér, huszárnyalóka és más búcsúfiák mellé belekerült az útitáskába az egyházmegye oktatási és szociális intézményeinek egy-egy kiadványa, azok programjait hirdető prospektusok és az egyházmegye templomait megjelenítő képeslapok, újságok. Az úgynevezett egyházmegyei pavilonban az elmúlt évek eseményeit - egyházközségi búcsúkat, közösségi eseményeket (gyermeknap, ifjúsági találkozók, papszentelés, kirándulások) - megjelenítő fotókiállításon a zarándokok is magukra ismerhettek egy-egy képen. Ennek az új, hagyományteremtő szándékkal indult kezdeményezésnek a célja az egyházmegye életének, intézményeinek, szokásainak megismerése, ami elősegíti a debrecen-nyíregyházi egyházmegye identitástudatának kialakulását, fejlődését, erősödését. A tizenhárom éve két egyházmegye - egri és szeged-csanádi - területéből kivont debrecen-nyíregyházi egyházmegye hivatalos elnevezése még sokak előtt nem ismert. Ennek megismertetése, és ezáltal az egyházmegyéhez tartozó közösségek, intézmények bemutatása nagyon fontos azok megerősítése céljából is, különös tekintettel az egyházmegyei iskolákra. S a kisközösségek megismerésével erősödik az egyházmegyei közösség is.

Szöveg és kép: Kovács Ágnes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu