Egy úton megyünk tovább

Egyesül a két ferences rendtartomány

Június 24-én ünnepélyesen egyesül a két - Szűz Máriáról, illetve Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett - magyarországi ferences rendtartomány. José Rodriguez Carballo, a rend római generálisa kihirdeti az új, rendtartomány megalakulását, és kinevezi annak új elöljáróit. Mi az oka és a célja e változásnak - kérdeztük Magyar Gergelyt, a kapisztránus tartomány elöljáróját.

Helyünk a hazában - kolostorok a Kárpát-medencében

- 1228-ban érkeztek az első ferencesek Magyarországra, és öt évvel később meg is alakult a magyar provincia. 1447-ben a rendházak nagy száma miatt V. Miklós pápa két részre osztotta a rendtartományt. Ezt követően további változások történtek: rendtartományok alakultak és szűntek meg (a történelmi Magyarország területén öt provincia működött), illetve ezek határai is többször módosultak.

Egymás közt: lent a jobb szélen Magyar Gergely

1950-ben a magyarországi szerzetesrendek döntő többségétől az államhatalom megvonta a működési engedélyt. Mindössze négy rend maradhatott meg, amelyek két-két gimnáziumot vezettek. A két ferences provincia közül a kapisztránus működhetett tovább: erősen korlátozott létszámmal, három rendházzal: Esztergomban (amely eredetileg a mariánus tartományé volt), Pasaréten és Budán. A szerzetesek Esztergomban és Szentendrén tanítottak.

A mariánus testvérek közül néhányan átkerültek a mi provinciánkba, vállalva a tanítást - többségük azonban egyházmegyés papként vagy a civil életben dolgozott tovább. Nyilvánosan nem működhettek, létszámuk igencsak megcsappant. 1989-ben újrakezdhették működésüket a betiltott szerzetesrendek. A mariánusok is újjáélesztették rendtartományukat, új növendékeket vehettek fel. A szabadság nagy lélegzetvétele után azonban kiderült, hogy inkább a további elvilágiasodás, semmint a vallási megújulás korszakát hozta el a rendszerváltozás. A ferencesek még viszonylag jó helyzetben vannak a szerzetesi utánpótlást illetően, de például az idén nekünk nem volt novíciusunk, a mariánusoknak egy, az erdélyi Szent István-provinciának is csak kettő. Ilyen kevés újonc nagyon régen volt...

Az utóbbi években a mariánus és kapisztránus szerzetesek többségében egyaránt megérlelődött a gondolat, hogy egy ilyen kis országban két különálló ferences rendtartomány léte nem indokolt. Természetesen ezzel nem mindenki ért egyet, de hasonló tendenciák tapasztalhatók például nálunk sokkal nagyobb országokban is. Németország négy provinciája ugyancsak egyesülni készül. Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol és az egyik osztrák provincia esetében ez már meg is történt, mivel az Európai Unión belül az országhatár már nem jelent igazi választóvonalat.

Tudomása szerint ott békében, közmegelégedésre történt az egyesítés?

- Békében, bár nem teljes egyetértésben. De ahol demokrácia van - mint például a ferences rendben -, ott természetesen van és lehet is ellenvélemény.

Ha már említi a demokráciát: az önök rendjében a rendtagok titkos szavazással választják elöljáróikat. Most pedig Rómából kapja majd kinevezését az új rendtartomány vezetője...

- Fogalmazzunk pontosan: az első vezetője. A rend szabályzata szerint a generálisnak joga van kinevezni a tartományfőnököket, akiket általában választanak. A két tartomány egyesítése azonban új helyzetet teremt, jelentős változásokkal; esetleg kisebb megrázkódtatásokkal is járhat, amikor esetleg nehezebb volna a választás. Meggyőződésem, hogy a második elöljárót már ugyanúgy választani fogjuk, mint korábban.

Hány tagja van a két magyarországi tartománynak?

- A mariánus testvérek huszonhárman vannak, mi, kapisztránusok kilencvennégyen.

A egyesülés ellenzői mivel érvelnek?

- Azzal, hogy ami él, az miért ne élhetne tovább... Azzal, hogy amint minden szerzetesrendnek, úgy azon belül minden provinciának is megvan a maga sajátos identitása, a saját élete, saját története. Például a mariánus provinciának már igen régóta voltak iskolái, a kapisztránusok inkább a plébániai pasztorációban tevékenykedtek. Ez ugyanazon ferences identitáson belül mégiscsak kétféle karizma...

A történelem különös "tréfája", hogy az iskolákat addig nem működtető rendtartomány vállalta a tanítás feladatát...

- Valóban. Az történt, hogy 1950 után a mariánusok semmiféle együttműködésre nem voltak hajlandók az állammal - felszentelt papok, diplomás tanárok inkább elmentek gyári munkásnak. A kapisztránusok vezetői úgy ítélték meg, hogy ha az életben maradás feltétele a tanítás, akkor tanítsunk. És negyvenéves szerzetesek, akik sosem készültek tanárnak, tanulni kezdtek, hogy munka mellett, levelező tagozaton tanári diplomát szerezzenek... Ez is példa rá: két család két különféle döntést hozott. Ami - morálisan egymással szembe nem állítható, mégis - kétféle tanúságtétel...

Ez a múlt, amely természetesen élő múlt... Ki kezdeményezte a két tartomány egyesülését?

- Már 1990-ben mindkét provincia tagjaiban felvetődött a gondolat, hogy érdemes-e ezen a kis területen, ilyen kis létszámmal két tartományban élni-dolgozni, nem volnánk-e erősebbek együtt. Akkor végül mégis a két önálló út híveinek véleménye kerekedett felül. Ennek ellenére novíciusaink, növendékeink másfél évtizede együtt készülnek a hivatásukra Szécsényben és Szegeden, jól ismerik egymást... A mostani kezdeményezés Rómából jött: 2004. november 16-án, egy vizitációt követően döntött a rendi központ a két tartomány egyesítéséről. Most tehát együtt megyünk tovább.

Az egyesüléssel mi változik a ferencesek "belső" és "külső" életében?

- A két provincia egyházjogi egyesítése önmagában nem hoz jelentősebb változást a testvérek életében. Nagy bölcsességet kíván ugyanakkor az új vezetéstől, hogy az adott feladatokhoz - a gimnáziumi tanítástól-neveléstől a kárpátaljai vagy a hazai pasztorációig - úgy találják meg a megfelelő embert a megfelelő helyre, hogy közben figyelembe veszik az "emberi szempontokat" is. Hiszen Isten akaratát kereső testvéri közösség vagyunk, nem pedig valamiféle - akár igen nemes - célra szervezett vállalkozás.

Kipke Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu