|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Megerősödni, példát venni... Több ezren emlékeztek Prohászka püspökre Székesfehérváron Fáklyás felvonulással egybekötött megemlékezést tartottak Székesfehérváron június 1-jén, Prohászka Ottokár püspök újratemetésének évfordulóján. A székesegyházban ünnepi szentmisével kezdődő megemlékezésen négyezer ember gyűlt össze, hogy felidézze az 1938-ban megtörtént eseményeket, és kinyilvánítsa szeretetét, tiszteletét nagy püspöke iránt. "Ünnepelni, megerősödni jöttünk össze, példát venni a nagy püspök életéről, s Jézus köré gyűlni, a köré a Jézus köré, aki Prohászka püspöknek élete, mindene volt" - kezdte prédikációját Spányi Antal székesfehérvári püspök. - "Hiába próbálták elfeledtetni, elhallgattatni őt, a hívek emlékezete és szeretete egyetlen percre sem felejtette el csodálatos alakját. Ebben a Prohászka-évben szeretnénk hiteles képet tárni a magyar közvélemény elé személyiségéről és munkásságáról, emlékeztetni akarunk arra a lelki-szellemi gazdagságra, amely az övé volt - s általa a miénk is lehet." Prohászka püspök 1927. április 2-án hunyt el Budapesten, ahol az Egyetemi templom szószékén, szentbeszéd közben érte őt az az agyvérzés, amelyből már nem tudott magához térni. Holttestét ideiglenesen Székesfehérváron, a Szentháromság temető sírkápolnájában helyezték el. Már ekkor elhatározták, hogy méltó emléket állítanak neki. 1938. május 30-án földi maradványait ünnepélyes menetben a székesegyházba kísérték, ahol a beszentelés után a Szent Anna-kápolnában ravatalozták fel, s a hívek sokasága ott róhatta le kegyeletét a "város angyalának" földi maradványai előtt. Innen indult hatvannyolc évvel ezelőtt a menet, június 1-jén - az "aranyvonattal" Székesfehérvárra hozott Szent Jobb jelenlétében - a Fábián Gáspár tervezte fogadalmi emléktemplomba, ahol az Orbán Antal szobrászművész által készített gyönyörű síremlékbe helyezték Prohászka püspök koporsóját. A menetben és a szertartáson ott volt Angelo Rotta pápai nuncius, aki harmincötezer ember előtt mondott szentmisét a püspöki palota előtt, melyre különvonatokkal érkeztek a püspök tisztelői az ország minden részéről. "De a keresztény ember sohasem csak emlékezni akar - folytatta Spányi Antal. - Tanulni is szeretnénk a nagy püspöktől, Isten emberétől, Magyarország tanítójától és apostolától, aki nem kereste az emberek tetszését, csak az Istenét. Nem hallgatott az e világ szerinti okosok földi bölcsességére, csak a Lélekre, s lelkiismeretének szavára. Élete az egyház megújításának szolgálata volt, különös tekintettel a szociális munka terén. Segítette a kicsiket, a szegényeket, lehajolt az elnyomottakhoz, szolgálta a lelkeket, fáradozott az emberek üdvösségén, szerette az egyházat, és szolgálta szeretett népét, a magyarságot. Sokat bántották, sok meg nem értésben volt része, de jellemes emberként nem ingadozott" - mondotta nagy elődjéről Székesfehérvár püspöke. A szentmisét követően fáklyákkal, gyertyákkal kezükben vonultak a hívek a Prohászka-templomhoz, felidézve a nagy püspök valóban utolsó útját. Az egyházmegyéből nagyon sokan érkeztek plébánosuk vezetésével, zászlóikkal a megemlékezésre, de nagy számban képviseltették magukat az egyházmegye oktatási intézményeinek diákjai és tanárai is. De sokan jöttek a megye határain túlról, és Budapestről - köztük közéleti személyiségek is. A méltóságteljes menet egy közösséggé válva érkezett a fogadalmi templomhoz, ahol Prohászka Ottokár síremlékénél a püspök litániát és rövid imádságot mondott, majd a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit a síron, gyertyáikat a püspök templom előtti szobra körül. B.P.K.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|