KÖNYVESPOLCRA

Magyar pap - idegenben

Rozsály Ferenc 1917. augusztus 10-én született a mai Romániához tartozó Tövisen. Már gyerekkorától vonzódott a papi élet felé. Tizennyolc éves korában lépett be a piarista rendbe, 1940. augusztus 28-án tett ünnepélyes fogadalmat, s 1942. június 14-én szentelte áldozópappá Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök.

Öccse, Rozsályi Zoltán most, 2005-ben tette közzé Francis rendkívül változatos, izgalmas cselekedetekben, veszélyes élethelyzetekben gazdag - alig negyven évig tartó - életpályáját. A százötvenhat oldalas könyv tizennyolc fejezete, mintha Jézus Krisztus (élet-) és kálváriajárásának lenne tizennyolcra duzzasztott stációja. Már az első fejezet (A Kárpátokban) talpraesettségben, segítségnyújtásban és hősies helytállásban bőségesen elég lenne egy hosszú élet regénybe foglalt, eseménygazdag felelevenítésére. A további fejezetcímek: Kassa, A hadsereg feloszlatása, A műegyetemi tanzászlóalj,Találkozás Eisenhowerrel, Dachau, Salzburg, Lourdes, Regensburg, Passau, München. Minden fejezet minden sora olyan természetesen, magától értetődő részletességgel, a közvetlenség meggyőző szemléletességével "beszél", mintha a szerző mindenütt jelen lett volna. (A Gyerekkorra csak a XI. fejezetben kerül sor.) Róma, Újra tengeren, USA, érkezés, USA, távozás, Barcelona, Los Angeles, A forradalom vége (1956) - hogy soroljuk a további fejezetcímeket -: minden gyorsan és szemléletesen, mintha az író varázsszőnyegen repülve bejárta volna a fél világot: s olyan közeli kapcsolatban lenne Horthyval, amerikai és magyar tábornokokkal, német vezérkari tisztekkel, mintha közeli jó barátja lenne mindenki.

Mindig, mindenütt a magyarok érdekében próbált cselekedni.

Érdemes idézni az utolsó sorokat: "Özönlött ránk a menekültek árja... Francishoz is elért az áradat. Rája a gond is, hogy elhelyezze a sok mást. 1957 eleje csupa gond, szaladgálás, helyi állás- és iskolaközvetítés. Így a megfeszített munkára Francis ráment. 1957. február 17-én hajtott az utcán valami feladattal. Éles fejfájás után elsötétült előtte a világ. Agyvérzés! Még az út szélére parkolt, és támolyogva fölment egy közeli jó barát ismerős családhoz. A lépcsőn úgy érezte, hogy Jézus mellette jár a vetések közt... Az orvos megállapította: Francis feje mintha szétrobbant volna, elöntötte agyát a vér."

Rozsályi Zoltán munkája mindamellett, hogy minden sorában a piarista szerzetes pap bátyja hősiességének állít hatalmas emlékszobrot, kiváló történelmi áttekintés is lehetne. Sajnos egyoldalúsága, elfogultsága és a könyvben szereplő tévedések miatt mégsem lehet az.

(Rozsály Zoltán: Francis. Egy idegenbe szakadt magyar pap életrajza - Budapest, 2005)

Frideczky Frigyes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu