A hét szentjei

Liguori Szent Alfonz püspök és egyháztanító emléknapja

(Augusztus 1.)

Nápoly közelében született 1696-ban. A római és a kánonjog doktora. Pap lett, és megalapította a Megváltóról elnevezett társulatot, a redemptoristákat. Prédikációiban arra törekedett, hogy előmozdítsa a nép keresztény életét. Főként erkölcstani jellegű könyveket írt. Az erkölcstudomány igazi mestere. XIII. Kelemen 1762-ben Santa Agata dei Goti püspökévé nevezte ki, e tisztétől hamarosan megvált. Rendtársai között halt meg a campaniai Noccra del Paganiban, 1787. augusztus 1-jén.

Az életszentség és a lelki tökéletesség abban áll, hogy szeretjük Istenünket, Jézus Krisztust, legfőbb Jótevőnket és Megváltónkat. A szeretet foglalja csokorba és őrzi meg mindazt az erényt, amely az embert igazán értékessé teszi.

Nemde Isten az, akit teljes szívünkből szeretnünk kell? Ő maga öröktől fogva szeretett minket, így szól hozzánk: "Ne feledd, ember: én előbb szerettelek téged. Még meg sem születtél, még a világ sem létezett, és én már szerettelek. Öröktől fogva vagyok, és öröktől fogva szeretlek."

Isten jól tudta, hogy ajándékozó jóságával megnyeri az emberi szívet, ezért adományaival akarta felkelteni az emberben a viszontszeretetet. Mintha csak azt mondaná: "Azzal akarom az embereket viszontszeretetre indítani, ami rabságba ejti őket: a szeretet kötelékével!" Ezt akarja megvalósítani mindazzal az ajándékával, amelyet az embernek adott. Lelket adott neki, hogy hozzá hasonlóan emlékezni, gondolkodni és akarni tudjon. Testet is adott, hogy érezni is tudjon. Az emberért teremtette az eget, a földet és a föld minden gazdagságát. Az ember iránti szeretetből úgy rendelkezett, hogy minden teremtmény az embert szolgálja, az ember pedig szeresse őt ezért a sok adományért.

(Liguori Szent Alfonz Mária püspök műveiből)

Vercelli Szent Özséb püspök emléknapja

(Augusztus 2.)

A IV. század elején Szardínia szigetén született; a római klérus tagjaként 345-ben választották Vercelli (Észak-Itália) első püspökévé. A hitet prédikálással terjesztette, papjai között - nyugaton elsőként - ő vezette be a szerzetesi életet. Hithűségéért Constantius császár száműzte, sokat kellett szenvednie. Hazájába visszatérve az ariánusokkal szemben az igaz hit visszaállításán fáradozott. Meghalt Vercelliben 371. augusztus l-jén.

A hozzám küldött levelekből örömmel értesültem, szeretett testvéreim, hogy mindnyájan jól vagytok. Szinte úgy éreztem magam, mintha köztetek lennék, mintha a nagy távolságon át egy angyal vitt volna oda magával, ahogy egykor Habakuk prófétát is elvitte egészen Dánielig. Olvasva leveleiteket, amelyek a ti életszentségetekről tanúskodnak és szeretetet sugároznak, örömömben könnyekre fakadok, és abba kell hagynom az olvasást, pedig nagyon is érdekel az, amit írtok. Lelkemben egybeforr a vágy és a szeretet; mindkettő szükséges, ahogy a ti szívetekben is együtt van, és szinte versenyre kel egymással ez a két érzés. Úgy voltam napokon át, mintha csak veletek társalognék, még az átélt szenvedésekről is megfeledkeztem. Hiszen csupa örömet jelent számomra mindaz, amiről olvasok: a szilárd hithűség, az őszinte szeretet és annak sokféle gyümölcse. Ezeket mind úgy átélem, mintha csak köztetek lennék, és nem száműzetésben. Örvendezem, szeretett testvéreim, a ti hiteteken, örülök üdvösségeteknek, amely hitetekből fakad, örülök jótetteitek gyümölcseinek, amelyekből nemcsak a veletek együtt élőknek, hanem a távoli vidékek lakóinak is juttattok. Amint a kertész is beoltja a fát a termés reményében, ha nem való még arra, hogy kivágják és tűzre vessék, ugyanígy kívánjuk nektek, mint szenteknek felajánlani mi is szolgálatainkat testi szenvedéseinkkel, sőt szívesen feláldozzuk még életünket is üdvösségetekért.

(Vercelli Szent Özséb püspök levelezéséből)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu