|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Boldogok, akik találkoznak... Egerszalóki Ifjúsági Találkozó - huszonharmadszor A múlt héten lezajlott, hagyományos ifjúsági találkozó központi témája idén a krisztusi család kialakítása, a szentségi házasságra való felkészülés és a hűség megélése volt. Csaknem kétezer fiatal érkezett az ország különböző pontjairól és a környező országok magyarlakta területeiről - legtöbbjük évek óta rendszeresen részt vesz a nyári rendezvényen. Az esemény most rendhagyó körülmények között zajlott, mivel a betegségéből lábadozó Kerényi Lajos atya csupán néhány órára látogathatott el az eddig általa vezetett programra.
A lelkivezetői szerepet Linczenbold Levente polgári plébános, az Egri Hittudományi Főiskola tanára látta el, aki korábban már végzett lelkipásztori tevékenységet Egerszalókon, így otthonosan mozgott mind a pasztorális, mind a szervezési feladatokban.
- Komoly kihívás volt felkészülni erre a szolgálatra, ugyanakkor nagy segítséget jelentett, hogy Lajos atya soha nem kötötte saját személyéhez a lelkigyakorlatot, így mégiscsak megoldható volt a helyettesítése - vallotta Levente atya. - Igazából majdnem mindegy, ki vezeti ezt az alkalmat. Krisztus áll a középpontban: őt keressük, őt hirdetjük mindannyian. Ez a mostani, sajátos szolgálat nagy szabadságot hordoz magában, hiszen soha nem tettem fel azt a kérdést magamban, hogy tovább fogom-e csinálni. Ez nem rajtam múlik. Mindannyian visszavárjuk Lajos atyát, az én felkérésem mostanra, erre az egy alkalomra szólt.
Az ideiglenes vezetőcserén túl a rendezvény a megszokott formában zajlott. A témának rendkívüli megszólító ereje volt a felnőtt életük kezdetén álló fiatalok számára, a mély üzeneteket hordozó előadások anyagát kiscsoportos beszélgetéseken dolgozták fel a résztvevők.
Habár az igaz szerelem és a tiszta párkapcsolat állt a gondolatok középpontjában, nem csak az ifjabb korosztály házasságra készülő tagjai meríthettek erőt az elhangzottakból. Önmagunk helyes ismerete és elfogadása, a másik emberrel való találkozás boldogsága, a krisztusi szemléletmód elsajátítása - egyszerű, letisztult életprogram megvalósítására hívtak meg az előadások.
Laurinyecz Mihály a folyamatos értékgyarapodást jelölte meg a társas élet legfontosabb és legszebb kihívásának. A "holtomiglan-holtodiglan" nem jelent mást, mint annak vállalását, hogy egész életünkben gazdagítjuk azt, aki mellett elkötelezzük magunkat. Vajon van-e bennünk ehhez elegendő és folyton megújuló érték? Ha Istenből merítünk és hagyjuk magunkat formálni, ő maga lesz a garancia a szeretetben való fejlődésre.
Pehm Gilbert Antal testvér Jónás könyvét vette alapul gondolataihoz. Jónás az Istennel szembeni nyílt lázadás példája. Aki ugyanígy ellene fordul a Gondviselés hívásának, az álomvilágban él, amelyből csak a hivatása forrásával, a szeretettel való őszinte találkozás hozhatja az ébredést. A világ halálos álmot ígér, s mindannak az élete, aki nem hitben él, valójában egy hosszú álom. Jézus többször is figyelmeztet: "Térjetek meg!" "Ébredjetek!" "Higgyetek - bízzatok bennem és Atyámban!" A szerelem éppen ilyen hivatás, meghívás Istentől, amelyet fel kell ismernünk, mintegy rá kell ébrednünk és ezután el lehet fogadnunk. A pénteki nap délutánja izgalmas előadással gazdagította a programot, hiszen a rendhagyó "hegyi beszédre" lakott területen kívül, érintetlen természeti környezetben került sor. Az ihletett evangéliumi légkörben Levente atya a lelki sebekről, a megtisztulás, a megbocsátás, az őszinteség jelentőségéről beszélt, amely az Istennel való együttlétnek éppúgy elengedhetetlen feltétele, mint az egészséges emberi kapcsolatoknak. Az este folyamán keresztúti elmélkedés mélyítette tovább az Istennel és önmagunkkal való kibékülés lehetőségét, amellyel párhuzamosan folyamatosan gyóntattak a jelen lévő lelkipásztorok. Mint utólag kiderült, nem egy alkalommal hajnali négy óráig is eltartott a bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatása. Szombaton délelőtt Bíró László püspök a krisztusi család megvalósítására hívott mindenkit. Merjünk a felszín mögé nézni, higgyünk abban, hogy igenis létezik a boldog házasság! Nekünk nem kitalálni kell a házasságot, hanem visszatalálni hozzá! - buzdított a főpásztor. A házassághoz emberré kell válni. Korunkban folyamatosan leépül a személyiség, s így az egyén képtelenné lesz családot alkotni. A szeretet alapvetően ajándékozás, ám ha nem lettem önmagammá, mit tudok odaajándékozni? Hiszek az életben - egészítette ki az előadásában elhangzottakat a családreferens püspök -, és hiszem, hogy a mai fiatal éppen olyan, mint más kor gyermekei. Hiányzik azonban a pozitív látás, ezt meg kell tanulnunk. Tanúságot kell tenni a tisztaságról, a boldog házasságokról! A társadalom apró sejtjeit látom magam előtt, azokat a családokat, amelyek tele vannak élettel, s ezek folyamatosan növekedve behálózzák, áthatják majd az egész emberiséget. A délután heves esőzést hozott magával, ám cseppet sem lankadt a lelkigyakorlatozók figyelme és lelkesedése, hiszen immár Kerényi Lajos állt a mikrofon előtt, akinek bámulatos életkedve és fiatalos lendülete megcáfolni látszott valós állapotát. Mint ismert, a hetvennyolc éves piarista lelkiatya tüdőgyulladással feküdt kórházban, s az orvosok kisebb csodának tartották felgyógyulását. Lajos atya azonban nem foglalkozott a vészjelekkel, kórházi ágyán folyamatosan készült Egerszalókra, s már az is hatalmas lelki áldozatot jelentett részéről, hogy végül csupán fél napig lehetett ott személyesen a programon. Eljött tehát, s jelenléte, derűje szavak nélkül is az élet győzelmét hirdette. - Magam sem gondoltam, hogy ennyire felerősödöm - nyilatkozta lapunknak. - Lelki lendületet merítettem ebből a betegségből. Örülök, hogy Levente atya elvállalta a vezetői feladatot. Nagyon fontos, hogy ez a találkozó az egyházé legyen, s ne az enyém. Lajos atya mindazonáltal egyértelműen jelezte, hogy amíg Isten erőt ad neki, ott lesz Egerszalókon. A komoly betegség - hála Istennek - nem törte meg. A főbb előadásokon túl mindenféleképpen szólnunk kell a rendezvény további programjairól, köztük is elsőként a már említett csoportbeszélgetésekről. Ezek amolyan szűkebb fórumok, ahol a résztvevők személyesen megoszthatták egymással tapasztalataikat, kérdéseiket, örömeiket, mindezt az egyes előadások anyagához kapcsolva. Akadt itt református fiatal, akit barátja hívott a nyári együttlétre, és saját bevallása szerint nem ez volt az utolsó katolikus program, amelyen részt vett. Egy fiatal lány megilletődötten szólt fájdalmáról szülei készülő válása kapcsán, kérve a csoporttagok segítő tanácsait és imádságát. Megannyi apró ajándék és csendesen hordozott seb, titkos rezdülések, megosztott örömök és bánatok találkozása jellemezte e csoportos együttléteket. Egy fiatal pár így fogalmazott: - Egy ilyen találkozó jó módja annak, hogy új megvilágításba kerüljön a kapcsolatunk. Sokat segít, hogy itt más párokkal is találkozhatunk, ezáltal új szempontokat kapunk. Megszűntek a megfelelési görcseink. Jobban tudjuk szeretni önmagunkat, s így egymást is. Az esemény lelki programjait kulturális blokkok, házaspárok és szerzetesek tanúságtételei, valamint könnyűzenei koncertek tették teljessé, s minden estét csendes szentségimádás zárt. Lehetőség volt véradásra, íjászkodásra, kézműves foglalkozásra. Idén első alkalommal tábortűz mellett búcsúzkodtak a résztvevők. Ez a találkozó értékeivel, gazdagságával máris történelem. Az egyház történetének apró, ám jelentőségteljes része, amelybe bárki bekapcsolódhat. Gégény István
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|