Einstein vallásossága

Albert Einstein, a modern fizikai világképre döntő hatást gyakorló zseniális német zsidó fizikus ötven esztendeje, 1955. április 18-án hunyt el az Egyesült Államokban, Princetonban. A világ azonban idén Einstein-centenáriumot is tart, sajátos módon annak századik évfordulójáról emlékezik meg, hogy megjelent dolgozata ezzel a címmel: Zur Elektrodynamik bewegter Körper (A mozgó testek elektrodinamikájához). Ez a szerény címet viselő tanulmány "A fizika annales-ei" sorozat 17. kötetében látott napvilágot, és nem kisebb felfedezést jelentett, mint a speciális relativitáselméletét, amelyet később az általános relativitáselmélet követett, majd Max Planck Quantum-elmélete.

Az 1879-ben Németországban született és nevelkedett tudós később svájci polgár lett, majd immár Nobel-díjasként 1914-től 1932-ig ismét Németországban, végül az Egyesült Államok polgáraként folytatta kutatásait.

Életében jelentős, bár sajátos szerepet játszott a vallás. Magát "vallásos hitetlennek" nevezte, mert ifjúkorától nem volt tagja egyetlen vallási közösségnek sem, de mély vallásos világlátása volt. Sem a felületes pozitivizmust, sem a korabeli természettudósok körében elterjedt agnoszticizmust, pláne ateizmust nem tette magáévá. Híres mondása volt: "A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak." (Késői éveimből című könyvében írta ezt.)

Hitvallásom című hangdokumentumában ilyen vallomást tett 1932-ben: "A legszebb és legmélyebb, amit az ember átélhet, a titokkal teljes érzése. Ez van a vallás és a művészeti, tudományos törekvés mélyén. Aki ezt nem élte át, az szerintem, ha nem is halott, de olyan, mint egy vak. Annak átérzése, hogy az élmény mögött a lelkünk számára elérhetetlen rejtőzik, melynek szépségét és fennköltségét csak közvetve, halvány visszfényként érjük el, ez a vallásosság. Ebben az értelemben vagyok vallásos. Számomra elég ezt a titkot csodálva megsejteni és a Létező fenséges valóját alázattal lelkileg megragadni."

Max Jammer amerikai tudománytörténész 1995-ben írta meg Einstein és a vallás című munkájában, hogy Münchenben teljesen vallástalan szülői házban nevelkedett. Tizenkét éves korában a korabeli népszerű ismeretterjesztő könyvek hatására tagadni kezdte a bibliai történetek igazságát. Tizenhét éves fejjel kilépett a zsidó hitközségből, és "felekezet nélküli" lett. Többé nem vett részt istentiszteleten.

De mindig tisztelettel nyilatkozott a zsidó-keresztény hagyományról, amelyhez tartozónak vallotta magát. Eltávolodott ifjúkori "szabadelvűségétől".

Kutatásai nyomán elmélyült csodálata a világmindenség rendjét látva Spinoza gondolatait tette magáévá a teremtésében létező Istenről. A világmindenség törvényszerűségeit mélyen megismerve a tudóst rabul ejtette ez a csodálatos rend. De a személyes Isten és a szabad akaratú teremtmény problémáit nem tudta feloldani a maga számára.

Ne felejtsük azonban, hogy a Biblia személyes Istene és a világegyetem kozmikus ereje ugyanaz. Isten egyszerre természetfölötti és teremtésében jelen lévő.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu