|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Lapszél Mai mesék Rettentő ellentmondás: minden ez idő tájt divatos jelszó és találmány azt célozza, hogy egyre könynyebben éljünk - életünk dolgai mégis egyre bonyolultabbak. Minden kornak olyanok a meséi, amilyeneket a világra szül - és amilyeneket érdemel. A mi meséink szomorúak és kuszák, ezeken próbálunk cseperedni. Az ügynökmeséről azt sem tudjuk, ki benne a jó, ki a rossz és a még rosszabb; a reklámmeséről csak találgatjuk, melyik mondata igaz és melyik hazug. S még hány gyászos mese kavarog itt! Egy részük visszanyúl a múltba: 1968-ig, tanácselnök elvtársig, megszállókig. Egy másik részük a sterilizált jövő ajkán csüng. Mindezt azért (is) írom, mert Horgas Béla 2004-ben megjelent, Mit keresel itt? című "mesekönyvét" olvasom. Korunk meséi, társadalmunk látlelete: így élünk. "A szabadság és az önállóság egyelőre csak a terheket növeli, a felelősséget halmozza" - meséli Horgas. "Valami maró szeretetlenség, ami minden tartást szétmállaszt." S talán nem orrol meg rám végzetesen a szerző, ha végül ezt a mondatát ragadom ki önkényesen: "A szürke kövesútból nőtt ki a templomtorony, mutatta az irányt: arra menj." Zsille Gábor
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|