Hétköznap és misztika

A pesti ferences templomban szolgáló Kovács Gábor atyával Hétköznap és misztika című előadás-sorozata kapcsán beszélgetünk.

Miként foglalható össze papi életútja?

- Vegyészmérnöki diplomával a zsebemben jelentkeztem papnövendéknek. 1969-ben szenteltek pappá, és a Váci Egyházmegye különböző plébániáin szolgáltam. 1978-ban szereztem teológiai doktorátust. 1988-ban a budapesti Árpádföldön néhány társammal megalapítottam a Hét Láng közösséget, amelynek a mai napig elnöke vagyok. Végül felmentésemet kértem a plébánosi szolgálat alól, hogy egészen az Evangélium hirdetésének szentelhessem magam. Keszthelyi Ferenc váci püspök atya ezt megadta. Budapestre költöztem, ahol kisegítő lelkészi beosztásban tevékenykedtem. Az egyházmegyei határok rendezése után az Esztergom-budapesti Főegyházmegyébe kerültem át. Hosszabb ideig szolgáltam kisegítőként Újlakon, majd rövid és dicstelen Kada utcai plébánosság után Paskai László bíboros atya hajlandó volt nyugdíjazni.

Ezt követően kaptam meghívást a Ferenciek terén álló Alcantarai Szent Péter-templom igazgatójától, Bagyinszki Ágoston ferences atyától, hogy a templomban misézzek, gyóntassak. Később beköltöztem a rendház tulajdonában lévő, a templom közelében lévő lakásba. Emiatt gyakran kérdezik tőlem, hogy ferences szerzetes lettem-e. Nem, nyugdíjas egyházmegyés pap vagyok, ám az Evangélium hirdetőjeként, illetve a Hét Láng közösségben jelenleg is aktív. Hagiosz című internetes levelezőlistám is fontos. Az évek során két könyvem jelent meg: a Lángoló Isten című a karizmatikus megújulásról szól, a Kétélű kard pedig a katolikus tanítás rövid összefoglalása.

A ferencesek templomában mindig vasárnap este nyolc órától mutat be szentmisét...

- Úgy tűnik, szívesen hallgatják a prédikációimat. Ezt nagy örömmel veszem, bátorítást jelent. E vasárnapi szentbeszédek hatására létrejött egy hittancsoport, amely szerda esténként találkozik a templom egyik hittantermében. Mivel a misén jelen lévőknek homíliáimmal kapcsolatban voltak kérdéseik, úgy gondoltam, teremteni kell egy megfelelő fórumot, ahol feltehetik azokat. Ez az alkalom a szerdai hittanóra.

A korábban megszerzett vegyészmérnöki diploma befolyásolja-e az igehirdetésben és a közösségteremtésben?

- Nem gondolom, hogy jellemzően műszaki érdeklődésű volnék. Vegyészmérnöki tanulmányaim kezdetén még nem nagyon tudtam, mi a különbség a vegyész és a vegyészmérnök között, egyszerűen csak érdekelt a kémia. Ám az utolsó egyetemi években már beláttam, hogy ez nem nekem való. Alapvetően humán érdeklődésű vagyok, irodalmi beállítottságú. Mégis nagyon szerencsésnek érzem, hogy műszaki irányú műveltséget is szereztem, hiszen filozófiai okfejtések során nem jövök zavarba, ha fizikáról és hasonló dolgokról esik szó.

Prédikációiban szokott-e fizikai vagy kémiai példákat felhozni?

- Inkább irodalmi példákkal élek, de nem idegen tőlem, hogy bármi olyat felhozzak példának, ami egy hitigazságot szemléltet. Hirtelenjében az jut eszembe, hogy az imádság témájánál az Isten hullámhosszára való beállásunkat a rádió keresőgombjának csavargatásához hasonlítottam.

Mire utal a Hét Láng közösség elnevezés?

- A Jelenések könyve negyedik fejezetének ötödik verséből vett képre, ahol Isten trónja előtt hét lobogó fáklya ég. E hét láng az ószövetségi templomban lévő hétágú mécstartóra emlékeztet, ezért ábrázol közösségünk emblémája is egy keresztbe foglalt hétágú gyertyatartót. A Jelenések könyvének e mondata két magyarázatot is kapott a szentíráskutatóktól. A hét láng a bibliai szöveg szerint "Isten hét szelleme", görögül hét pneumája, fordítható akár "Isten hét lelkének"; kézenfekvő értelmezés szerint ez a Szentlélek hét ajándéka, vagyis teljessége. Ez a klasszikus magyarázat. A másik értelmezés szerint a hét láng valójában hét angyal. Mi a klasszikus felfogást követjük. Hivatásunk Isten trónja előtt állni, őt imádni, és ehhez a Szentlelket abban a viszonylagos teljességben befogadni, ami az ember számára lehetséges.

Miközben - nagyon helyesen - sokat elmélkedünk a Szentírás nagy hittitkairól, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a "kis dolgok" megszenteléséről. Talán ez is ösztönzője a Hétköznap és misztika című előadás-sorozatnak?

- A sorozat címe azt fejezi ki, hogy a keresztény élet lényege szerint misztikus, és ez nem különíthető el egy templomi, illetve egy hétköznapi oldalra. Az embernek az autóbuszon utazva is misztikusnak kell lennie. Az Istennel való bensőséges közösség mindig misztikus. Nem a rendkívülire koncentrálunk. Az előadásokon arról beszélek a hallgatóságnak, hogy hétköznapjaikban is Istennel kell egyesülniük.

Mikor és hol kerül sor az előadásokra?

- A szerda esti misét követően, vagyis negyed nyolckor, a pesti ferences templom Szent Ferenc-hittantermében. E terem a rendház templom melletti folyosójának végéről jobbra nyílik. Az előadás-sorozat egészen a tanév végéig tart; a tizennyolc és negyven év közötti felnőtteket várjuk.

Milyen témák kerülnek terítékre?

- Nagyon elemi témák, ám szándékosan nem készítettem szilárd tanmenetet, ugyanis mindig figyelembe veszem a hallgatóság visszajelzéseit. A keresztény hitről, az imádságról, általában az Istennel való egyesülésről lesz szó, vagy olyan titkokról, mint az ártatlanok szenvedése. Az általános témák után térhetünk át a részletkérdésekre. A nagy dolgok teológiájából indulunk ki, mégpedig azért, hogy ugyanazt éljék meg a hétköznapok kis dolgaiban is. A cél az, hogy a Szentlélek ott legyen a hívővel és működjék benne, miközben a gyermekét teszi tisztába, vagy mérnöki munkáját végzi egy nagyvállalatnál. A világi hívőnek a második vatikáni zsinat tanítása szerint mindig szeme előtt kell tartania Krisztus halálát és feltámadását - ennek megvalósítására törekszenek ezek az előadások.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu