 |
 |
 |
 |
2004.11.21
|
November 19.,
Szent Erzsébet ünnepe |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Lapszél Csúsztatások Költségvetési viták idején, népszavazás előtt felerősödik az a jelenség, mintha vagy a kormánypártok, vagy az ellenzék nem tudna számolni. Homlokegyenest más számokat, adatokat mondanak itt is, ott is. Nyilvánvaló, hogy csúsztatásokról van szó. Első példa: Az egyházak azt állítják, hogy a kormány törvénymódosítása következtében egy egyházi iskolába járó tanuló 84-110 ezer forinttal kevesebbet fog kapni az állampolgárok adójából, mint egy önkormányzati iskolába járó. Ezzel szemben Magyar Bálint miniszter úgy számol, hogy az egyházi iskolák diákjai még mindig némileg többet fognak kapni, mint az önkormányzati iskoláké. Tetszik tudni, hol a csúsztatás? Többek között ott, hogy az önkormányzati intézmények között több az óvoda és általános iskola, mint az egyháziak között. Márpedig az óvodai normatíva alacsonyabb, mint a középiskolai. Így aztán egyszeriben világos, hogy az egyházak adata az igaz. Második példa: A kettős állampolgárság ügyében a kormányfő úgy számol, hogy keresőnként 168 ezer forint éves terhet ró a hazai magyarságra, ha a határon túli magyarok kettős állampolgárságot kapnak. Hogyan? Állampolgári jogon csak a magyar útlevélre tarthat igényt bárki. Minden más - már pénzbe kerülő - járandóság feltétele vagy az állandó ittlakás, vagy itteni munkaviszony. De akkor hogyan jött ki ez a 168 ezer forint? Harmadik példa: Aztán egy nap múltán azt is tudni vélik, hogy évente 800 ezer személy fog kettős állampolgárságot kérni. Holott a kérdés tudományos kutatója éppen aznap fejtette ki a Duna Televízióban, hogy még sohasem készült hiteles felmérés arról, milyen arányú a határon túli magyarok bevándorlási szándéka. Tehát senki sem tudja pontosan, de azért mondja. Negyedik példa: Aztán bejelentik, hogy "külhoni útlevelet" és még több pénzt is hajlandó adni a határon túli magyaroknak, csak kettős állampolgárságot ne kérjenek. Elfelejtik, hogy milyen ellenkezést váltott ki román és szlovák részről már a magyar igazolvány és az ahhoz kapcsolódó juttatások ügye is. Arról viszont alig esik szó, hogy a kettős állampolgárság elsősorban nem pénzkérdés, hanem érzelmi, nemzeti ügy. Aki a határon túl magyar útlevéllel rendelkezik, a nemzethez tartozását az eddiginél jobban megélheti anélkül, hogy áttelepülne. Ez is csúsztatás. Mi az hogy! A csúsztatások miatt pedig növekszik a kiábrándultság a politikából. Nagy kár. Mindig egyenes, nyílt beszédre van szükség. (rosdy)
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
